A szabadegyetem felsőszintű ismeretterjesztési forma, mely korszerű ismereteket nyújt a társadalomtudományok, természettudományok, művészetek és irodalom köréből.
Date:február 05, 2018

AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK NAGY TÖRTÉNELMI ÉS TÁRSADALMI KÉRDÉSEI – II.

TÉMAVEZETŐ: Frank Tibor történész, akadémikus (ELTE BTK Amerikanisztika Tanszék)

IDŐPONT: Csütörtöki napok, 17:30
4 előadás

RÉSZVÉTELI DÍJ: 3 200 Ft

IDŐPONTOK:

március 22. Miért megy Amerika háborúba? Az Egyesült Államok részvétele fegyveres konfliktusokban napjainkig
Az Egyesült Államok a hidegháború vége óta számos háborúban vett részt (Öböl-háború, Afganisztán, Irak). Maga az ország is háborúban fogant a 18. században (függetlenségi háború), s történelme során számtalan fegyveres konfliktusban vett részt – azt lehet mondani, hogy az amerikai egy háborús nemzet. Az előadás az amerikai történelem során a különböző háborúkban való részvétel okait, céljait, alkotmányos hátterét és kihatásait vizsgálja, s ebből próbál következtetéseket levonni az amerikai „háborús jellemre”.
Előadó: Peterecz Zoltán történész, egyetemi adjunktus (Eszterházy Károly Egyetem, Eger)

április 5. Amerikai segélyezés az I. világháború után a volt Habsburg-régió államaiban
Az I. világháború után a Franciaország és Szovjet-Oroszország közti területeken kataklizmikus változások álltak be. Tucatnyi új állam született, és több el is tűnt. A legyőzött központi hatalmak korábbi területein súlyos humanitárius katasztrófa alakult ki. Ennek kulcselemei: (1) az élelmiszer- és szénhiány; (2) a járványok és az egészségügyi ellátás összeomlása; valamint
(3) a fegyveres harcok következtében állandóan változó határok miatt kialakult menekültválságok voltak. Az amerikai politikai gondolkozásban a háborút mindig „újjáépítés” követi, és ebből a korábbi ellenségeket, a legyőzött országokat sem akarták kihagyni. A korábban a Habsburgok fennhatósága alatt álló térség gazdasági és politikai stabilitását azért is tartották fontosnak, mert Wilson ezekre az új államokra is számított a Népszövetségben. Amíg a párizsi békekonferencia döntései nem ezeket az észszerű amerikai elveket követték, a Kárpát-medencében szisztematikus amerikai segélyezés folyt, részben az angolok és egyes esetekben a franciák bevonásával. Ezt a segélyezést a Herbert Hoover vezetése alatt álló American Relief Administration (ARA) munkájához szoktuk kötni, de a munkában számos egyéb, nem kormányzati szerv is részt vett. Az előadás az ARA mellett bemutatja a nemzetközi és amerikai Vöröskereszt, a Kvékerek, a YMCA (Young Men’s Christian Association) és a JDC (Jewish Joint Distribution Committee, röviden: a „Joint”) munkáját az 1918 novembere és 1923 nyara közötti időszakban.
Előadó: Glant Tibor történész, egyetemi docens (Debreceni Egyetem)

április 19. Hanyatlik-e az Egyesült Államok?
A nemzetközi erőviszonyok folyamatos változásban vannak. Az utóbbi években több hatalmi központ megerősödött, illetve a hatalom „függőlegesen” is szóródott számos új nemállami szereplő megjelenésével, valamint már korábban létezők megerősödésével. Noha a hatalom (azaz képesség mások befolyásolására) nem tisztán ún. nulla összegű játék, szóródásával vannak olyan hatalmi tényezők, amelyek megerősödnek, míg mások veszítenek korábbi státuszukból. Korunk egyik legfontosabb kérdése az, hogy az Egyesült Államok, amely sok szempontból globális hegemón volt az 1990-es években, milyen mértékben veszített a hatalmából a többi államhoz képest („relatív hanyatlás”), illetve belső erőforrásait illetően („abszolút hanyatlás”). Az előadás a témát övező vitát kívánja ismertetni, és megpróbál választ adni a címben feltett kérdésre.
Előadó: Magyarics Tamás történész, egyetemi tanár (ELTE)

május 3. A mai amerikai társadalom feszültségei
Az előadás a mai Amerika három nagyobb problémakörét járja körül. (1) Megvilágítja Donald Trump elnökké választásának társadalmi-gazdasági hátterét; (2) magyarázatot keres az Egyesült Államok nemzetközi szerepvállalásának csökkenésére, elemzi kivonulásának körülményeit a nagy nemzetközi szervezetek egy részéből; végül (3) értelmezi az amerikai társadalomban végbemenő negatív folyamatokat, mint amilyen a bevándorlásellenesség, a fegyvertartás fokozódó tendenciája, a rendőrök fellépése a feketék ellen, a növekvő túlsúlyosság és drogfogyasztás, a mentális zavarokkal küzdők számának emelkedése, a szegények arányának változásai. Szóba kerül a magyar–amerikai kapcsolatok alakulása is.
Előadó: Frank Tibor történész, akadémikus (ELTE)