A szabadegyetem felsőszintű ismeretterjesztési forma, mely korszerű ismereteket nyújt a társadalomtudományok, természettudományok, művészetek és irodalom köréből.
Date:február 05, 2018

AZ EMBERI CIVILIZÁCIÓK AZONOSSÁG-, KÜLÖNBÖZŐSÉG- ÉS MÁSSÁGKÉPE II. Magyarok a világban – etnikumok Magyarországon

ELŐADÓ: Kopcsik István

IDŐPONT: Csütörtöki napok, 17:30
6 előadás

RÉSZVÉTELI DÍJ: 4 800 Ft

Az előadás-sorozatban megvizsgáljuk, hogy a magyarság történelme során hogyan alakult ki és változott a közösségek, etnikumok azonosságképe, önmeghatározása. Hogyan viszonyultak a természeti környezetükhöz, a közösségen belüli különbözőségekhez; pl. férfi–nő kapcsolata és viszonya, az egymást követő generációk együttélése, a szellemi- vagy fizikai fogyatékosság megítélése, a társadalmi tagozódás elfogadása? Mit gondoltak a különböző nyelvekről, más kultúrákról, vallásokról? Hogyan viszonyulnak a magyar közösségek az őket ért külső támadásokhoz (honvédelem, függetlenségi harcok) és a saját hódító háborúikhoz (honfoglalás, kalandozások, dinasztikus háborúk, az I. és II. világháborúk)?
Megnézzük, hogy a saját és külső történeti források alapján a magyarság hogyan kezeli a traumákat (tatárdúlás, Mohács, az I. és II. világ­háború eseményei és következményei, Trianon, Don-kanyar, török, osztrák, német, orosz megszállás), azok okait és következményeit. Megvizsgáljuk, hogy ezen sorfordító események hogyan hatnak az ország népességi viszonyaira, mozgásaira és az emigráció, migráció nagyságára és irányaira.
Meddig képesek a különböző közösségek, etnikumok békésen egymás mellett élni, és mikor, miért kerülnek egymással szembe, ellentétbe? Miben különböznek az ugyanazon földrajzi környezetben, egy állam területén élő etnikumok egymástól és egy másik állam etnikumaitól? Milyen változásokat hoz az eltérő vallások kialakulása az emberi közösségek, civilizációk kapcsolatában? Mikor előny és hátrány a másság, a más kultúrához való tartozás? Hogyan lesz az etnikumból nemzetiség? Mikor és miért válik hatalmi, politikai érdekké a közösségen belüli és a közösségen kívüli ellenségkeresés? Kiknek és miért érdeke, a biológiai és politikai rasszizmus kialakítása, hogy az emberi fajon / emberiségen / országhatáron belül az etnikumok és nemzetiségek közötti különbségeket, ellentéteket élezzék?
A politikai ideológiák hatása a hagyományok és a szokásrendszerek egymás mellett élésére és ellentétére.
.

IDŐPONTOK:
március 1. Európa a honfoglalás időszakában. A magyarság története a kezdetektől az államalakításig
Népmozgások, kultúrák és vallások keveredése. Közép-Európa és Kelet-Európa dinasztikus államszerveződései, Európa és a kereszténység. A keresztény magyar királyság megalapítása.

március 29. A Magyar Királyság az európai kapcsolatrendszerben. Az Árpád-, Anjou- és Luxemburg-ház uralkodásának jellegzetességei, külső és belső kapcsolatai
A vallás társadalom- és politikaformáló, a középkor emberének gondolatvilágát, mindennapi tevékenységét meghatározó szerepe. Vallásháborúk: eretnekek, keresztes lovagok. A mongol invázió és következményei.

április 12. A 15–17. századi Európa nagyhatalmi átalakulásai – vetélkedés a magyar trónért (Habsburgok, Hunyadiak, Jagellók)
Az eltérő valláshoz, kultúrához tartozás hatása az emberi közösségek, civilizációk kapcsolatára, együttélésére. A magyar–török és a magyar–osztrák kapcsolatok főbb összefüggései – két világbirodalom befolyása alatt. Erdély szerepe a magyar politikában. Leszakadás az európai centrumtérségektől.

április 26. Magyar függetlenségi törekvések a Habsburg Birodalom rendszerében (18–19. század)
Magyarország etnikai képének megváltozása és következményei. A nemzeti fejlődés dilemmái.

május 10. A magyarság 20. századi traumái és az ezekre adott ideológiai-, politikai- és közösségi válaszok, megoldási alternatívák
Az I. világháború, Trianon, a II. világháború, az 1956-os forradalom és az 1989–1990-es rendszerváltás jellegzetességei és következményei.

május 24. Magyarok a nagyvilágban. Felfedezők, kutatók, művészek, menekültek, gazdasági migráció – a magyar diaszpórák kialakulása és jellegzetességei