A szabadegyetem felsőszintű ismeretterjesztési forma, mely korszerű ismereteket nyújt a társadalomtudományok, természettudományok, művészetek és irodalom köréből.
Date:augusztus 29, 2018

AZ EMBERI CIVILIZÁCIÓK AZONOSSÁG-, KÜLÖNBÖZŐSÉG- ÉS MÁSSÁGKÉPE III. Magyarok a világról – a világ a magyarokról

ELŐADÓ: Kopcsik István

IDŐPONT: Keddi napok, 17:30 óra
6 előadás

RÉSZVÉTELI DÍJ: 4 800 Ft

Korábbi sorozatunk folytatásaként és egyben lezárásaként a történeti források, az irodalom és a szájhagyományok alapján megvizsgáljuk, milyen utat tett meg a magyarság az őshazától napjaink Magyarországáig. Foglalkozunk a mítoszokkal, tévhitekkel, „városi legendákkal”, az ezek keltette indulatokkal, cselekvésformákkal. Elemezzük mindazokat a tényezőket, feltételeket, amelyek között kialakul és változik a magyarság életmódja, gazdasági, politikai, ideológiai, kulturális viszonyrendszere. Megvizsgáljuk, hogy milyen formái voltak a más népekkel való békés és küzdelmes találkozásoknak, és ezek hogyan hatottak ránk. Különös hangsúlyt helyezünk a vegyes házasságokra, kulturális, vallási keveredésekre, ezek következményeire.
Miért indultak el a különböző korokban magyarok a hazájukból a nagyvilágba: a kíváncsiság vagy a kényszer hajtotta őket? Milyen képet alakítottak ki rólunk a különböző népek, és milyet alakítottunk ki mi róluk? Hogyan hatott ránk a világ, és hogyan hatottunk mi a világra? És közben mit gondoltunk mi magunkról? Miért mondják azt a tudomány és a művészetek világában, hogy a 20. század a magyarok évszázada? Összefoglalva: hol volt, és most hol van a helyünk a világban?

IDŐPONTOK:

november 6. A kezdetektől az államalapításig
november 20. Az államalapítástól a mohácsi vészig
december 4. Két világbirodalom határán
január 15. A magyarok Ázsiában – Ázsia a magyarokról
január 29. A magyarok Afrikában és Amerikában – Afrika és Amerika a magyarokról
február 12. A magyarok Európában – Európa a magyarokról