A szabadegyetem felsőszintű ismeretterjesztési forma, mely korszerű ismereteket nyújt a társadalomtudományok, természettudományok, művészetek és irodalom köréből.
Date:január 28, 2019

AZ EMBERI CIVILIZÁCIÓK AZONOSSÁG-, KÜLÖNBÖZŐSÉG- ÉS MÁSSÁGKÉPE IV. II. félév Az emberi jelenség I.

ELŐADÓ: Kopcsik István

IDŐPONT: Keddi napok, 17:30
6 előadás

RÉSZVÉTELI DÍJ: 4 800 Ft

A 20. század csodái és borzalmai után érdemes újragondolni fajunk útját a kialakulástól napjainkon keresztül a holnapig. Az elmúlt 150 év természet- és társadalomtudományi felfedezéseinek töredéke sem került be a köztudatba, a közoktatásba és a speciális szakterületekre szakadt felsőfokú oktatásba sem! Külön bonyolítja helyzetünket az internet világa, amely egyben a világ eddigi legdemokratikusabb ismeret- és összefüggés-hozzáférési lehetősége, másban viszont a hamis adatok és manipulált összefüggések tárháza.
Új igényként merül fel, hogy az emberi jelenséget komplex módon, természeti és társadalmi összefüggésként vizsgáljuk. Megszabaduljunk azoktól az ideológiai kényszerértelmezésektől, túlhaladott – gyakran a különböző történelmi korok politikai és gazdasági érdekei által erősen meghatározott – világképeitől, amelyekkel – erősen leegyszerűsítve – kordában akarták, akarják tartani az emberi gondolkodást, korlátozva a különféle cselekvési, önmegvalósítási formák kialakulását. A különböző emberi civilizációk egy idő után mindig meghaladták – békésen vagy az esetek többségében erőszakosan – ezeket a határokat, de úgy, hogy a múlt hiedelmei, hibás gyakorlatai sokáig kísértetként követték a közösségeket… A rossz megoldásokat választók eltűntek a népek tengerében, még akkor is, ha átmenetileg óriási birodalmakká, világokat leigázó hatalmakká váltak.
Az ember egyszer mint biológiai lény, másrészt mint saját társadalmát, kultúráját létrehozó közösségi lény önmagában testesíti meg a komplexitást, a lehetőségeket és a kudarcokat; a jobb és változatosabb élet feltételeit biztosító technikai-civilizációs, kulturális fejlődést és az életet semmibe vevő, azt gátlástalanul föláldozni képes társadalmi gyakorlatot.
Sorozatunkban megvizsgáljuk az emberi lét természeti és történelmi alternatíváit, és azt, hogy az emberiség vajon képes-e óriásira növekedett tudásával és tapasztalataival megvédeni (saját magától) a létalapját képező természeti környezetet. Illetve képes-e a személyes – és szűklátókörű nagyhatalmi – „növekedés-mániákus” érdekeken felülkerekedve megvédeni önmagát és a kialakult civilizációs sokszínűségét, azaz az emberi jelenséget saját bolygónkon!

IDŐPONTOK:
március 5. A természet és az ember (a kezdetektől napjainkig – az ember természeti meghatározottsága)

március 12.
Az ember és a természet (egy egyre bonyolultabbá váló viszonyrendszer – életmód típusok)

március 26. Az ember és hitvilága (az emberek „istenképei”)

április 9. A különböző vallások természet- és emberképei

április 23. Az ember és közösségei (család, nagycsalád, nemzetség, törzs – falu, város, állam: szokásrendek)

május 7. A közhatalmak, intézmények elidegenülései