A szabadegyetem felsőszintű ismeretterjesztési forma, mely korszerű ismereteket nyújt a társadalomtudományok, természettudományok, művészetek és irodalom köréből.
Date:szeptember 03, 2019

AZ EMBERI CIVILIZÁCIÓK AZONOSSÁG-, KÜLÖNBSÉG- ÉS MÁSSÁGKÉPE IV. Az emberi jelenség (2. rész)

ELŐADÓ: Kopcsik István

IDŐPONT: keddi napok, 17:30
8 előadás

RÉSZVÉTELI DÍJ: 6 400 Ft

Az elmúlt félévben, a sorozat első részében megvizsgáltuk az ember természeti és társadalmi meghatározottságát a legújabb tudományos eredmények tükrében. Az emberi jelenséget komplex módon természeti és társadalmi összefüggésként, folyamatos változásként tanulmányoztuk.
A múlt hiedelmein vagy megszokásain túllépni képtelen, a társadalmi csoportok közötti feszültségek megoldása helyett elnyomó, hibás hatalmi gyakorlatokat alkalmazó uralkodók nem tudtak tartós befolyásra szert tenni, még ha országaik átmenetileg óriási birodalmakká, világokat leigázó hatalommá váltak is. A korábbinál jobb életfeltételeket biztosító technikai-civilizációs és kulturális fejlődést csak új megközelítésekkel, új gazdasági, politikai, katonai, ideológiai és kulturális megoldásokkal tudtak elérni. Az ily módon kifejlődött új központok fokozatosan és könyörtelenül hatalmuk alá rendelik a náluk elmaradottabb periférikus térségeket, legyenek ezek bárhol is a világban, csökkentve ezzel a gyorsan globalizálódó világban a természeti és civilizációs sokszínűséget és a kulturális, nyelvi tolerancia képességét. Mára ez veszélyezteti leginkább a néhány ezer év alatt kialakult és állandóan változó emberi, társadalmi közösségek és civilizációk életfeltételeit. Megvizsgáljuk, hogyan lehetett a kisebb népeknek, kultúráknak életben maradni a nagy birodalmak között, mellett.
A következő 10-15 évben nem az új birodalmak (békés) hatalomátvétele a fő tét a világgazdasági rendben, hanem az emberi faj – gyermekeink és unokáink – életben maradásának lehetőségei és feltételei!

IDŐPONTOK:
október 22. A korai birodalmak kialakulása és jellemzői: hasonlóságok és különbségek
Egyiptom, Mezopotámia, Hettita Birodalom, görög világ, Perzsa Birodalom, föníciai világ, Római Birodalom
november 5. A középkori birodalmak típusai és jellemzői I.
India, Kína, Arab kalifátus, viking világ, Bizánci Birodalom, Frank Birodalom
november 19. A középkori birodalmak típusai és jellemzői II.
A maják világa, Azték Birodalom, Inka Birodalom, Mongol Birodalom
december 3. Az újkori birodalmak kialakulása és terjeszkedése a világban I.
Portugália, Spanyolország, török szultanátus, Ming-kori Kína
január 14. Az újkori birodalmak kialakulása és terjeszkedése a világban II.
Anglia, Franciaország, Oroszország
január 28. A 19–20. század nagy birodalmai – a „szélsőségek és világégések” korszaka
USA, Németország, Japán, Szovjetunió, India, Kína
február 11. Birodalmi gondolat a globalitás világában
USA, Európai Unió, Oroszország, Kína, India
február 25. Túlélési lehetőségek a birodalmak árnyékában: a kezdetektől napjainkig
A természetes és mesterséges asszimiláció. A vegyes házasságok előnyei és hátrányai. A tudatos népirtások következményei. A nemzetállamok kialakulása és hanyatlása.