A szabadegyetem felsőszintű ismeretterjesztési forma, mely korszerű ismereteket nyújt a társadalomtudományok, természettudományok, művészetek és irodalom köréből.
Date:január 22, 2020

AZ EMBERI CIVILIZÁCIÓK AZONOSSÁG-, KÜLÖNBSÉG- ÉS MÁSSÁGKÉPE IV. Az emberi jelenség (3. rész)

ELŐADÓ: Kopcsik István

IDŐPONT: keddi napok, 17:30
6 előadás

RÉSZVÉTELI DÍJ: 4 800 Ft

A sorozat első részében megvizsgáltuk az ember természeti és társadalmi meghatározottságát a legújabb tudományos eredmények tükrében. Az emberi jelenséget komplex módon természeti és társadalmi összefüggésként, folyamatos változásként tanulmányoztuk. A sorozat második részében foglalkoztunk az emberi társadalmak, államok kialakulásának folyamatával, a centrum–periféria viszonyrendszerek változásaival és ezeknek az emberiség életére gyakorolt hatásaival.
A sorozat következő részében azt tekintjük át, hogy az emberiség, a különböző civilizációk hogyan látják saját világukat, annak esetleges változásait és a változások egymásra hatásait az eszmék, a jog és a filozófia tudatformáján keresztül. Arra keressük a választ, hogy mi történik a különböző eszmeáramlatokkal, ha intézményesülnek. Hogyan lesz az erkölcsi, jogi, filozófiai és politikai problémafelvetésekből egyre markánsabb ideológiai rendszer? Mit jelent a közösségeknél az azonosság és a másság – különösen akkor, ha más civilizációkkal is találkoznak? Mitől függ az emberi élet „értéke”? Hogyan változnak a „szabadság”-fogalmak és -célok? Előny vagy hátrány a globalizáció folyamata? Milyen okok miatt jöttek létre a 19–20. századi nagy ideológiák, és mi okozza bukásukat és felbomlásukat? Mit értünk ma emberi jogokon, és hogyan érvényesülnek ezek a gyakorlatban?
Lehetséges-e a mai politikai-gazdasági világrendszer állapotai között egy olyan új, 21. századnak megfelelő globális világszemléletet kialakítani, amely – a történelmi tapasztalatok alapján – képes erőszak nélkül kezelni az emberiség előtt álló természeti és szociális válsághelyzeteket; méghozzá úgy, hogy tiszteletben tartja a különböző civilizációk sajátosságait, hagyományait?

március 10. Az őskor és a ma élő természeti népek
Problématérkép; életmód, világkép, hagyomány és integráció
március 24. Az ókori civilizációk
A Nílus-völgy, a Folyamköz, India, Kína, a görög és római kor népeinek világ-, egyén- és közösségképe, törvények, intézmények
április 7. A középkori civilizációk
Az arab, a frank, a bizánci, a török és a Ming-birodalom: hasonlóságok és különbségek
április 21. Változások az újkorban
A gazdasági és társadalmi forradalmak okai, hatásuk az egyéni és közösségi kapcsolatokra: Spanyolország, Németalföld, Anglia, Franciaország, USA
május 5. Világok találkozása
A gyarmatosítások és máig ható következményeik
május 19. Napjaink világproblémái
Az egyén, a közösség és az emberiség kapcsolatai, a regionalitás és globalitás összefüggései, „civilizációk” egymás mellett – vagy éppen egymás ellen