A szabadegyetem felsőszintű ismeretterjesztési forma, mely korszerű ismereteket nyújt a társadalomtudományok, természettudományok, művészetek és irodalom köréből.
Date:február 13, 2017

EURÓPAI BIRODALMAK A 16–19. SZÁZADBAN

TÉMAVEZETŐ: Kálóczy Béla

IDŐPONT: Keddi napok, 17:30
10 előadás

RÉSZVÉTELI DÍJ: 4 000 Ft

Birodalmak általában territoriális alapon és hódítások útján, dinasztiák létrejöttével szerveződnek, amint azt az előző szemeszterben az ókorból megismertük. Léteznek azonban más alapokon szerveződő birodalmak is. A középkor végével, Kolumbusz felfedezése után megindult a gyarmatosítás, amely az újkor hajnalán új típusú birodalmak létrejöttét eredményezte. A leigázott országok módszeres kifosztása, a tengeri kereskedelem látványos fejlődése gazdasági-kereskedelmi alapon szerveződő birodalmakat (spanyol, portugál, angol, holland) hozott létre. A Habsburg Birodalom sajátos módon a Német-római Császárságból nőtte ki magát Közép-Európa legerősebb államalakulatává. Nem véletlen, hogy az antant szövetség már az első világháborút megelőzően elhatározta, hogy szétszabdalja ezt a számukra kellemetlen birodalmat.



IDŐPONTOK:

február 28. Spanyol Birodalom
A Spanyol Birodalom kialakulása a 16. században kezdődött el, ami a szisztematikus és olykor kegyetlen gyarmatosításnak volt köszönhető. A terjeszkedés rendkívül hatékony, fejlett hajóflottát és igen jól képzett katonákat igényelt. A 17. századra a spanyolok a világ legnagyobb nemzetévé váltak. A spanyol konkvisztádorok megdöntötték az Inka és az Azték Birodalmat, gyarmatosították Dél-Amerikát és Közép-Amerikát. A gyarmatokról felmérhetetlen mennyiségű nemesfém áramlott az anyaországba. A spanyol gyarmatosítók áttérítették a lakosságot a katolikus hitre, a hivatalokban bevezették a spanyol nyelvet. A leigázott gyarmatok kifosztása igen gazdaggá tette az anyaországot, amely a fél világgal kereskedett. Flottája uralta a tengerek vizeit. Ám ahogy lenni szokott, belső és külső okok miatt ez a birodalom is hanyatlásnak indult, bár ez a folyamat így is évszázadokig eltartott.
Előadó: Szilágyi István jogász, politológus, egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézete

március 14. Portugál Birodalom
Az első európai gyarmatbirodalmat Portugália alakította ki a felfedezések korában, és ezzel Európa legjelentősebb gyarmatosító hatalma lett. Elsőként kerülték meg Afrikát, és Indiába eljutva virágzó kereskedőbirodalmat hoztak létre. 1494 ben Portugália és Spanyolország a tordesillasi szerződésben megállapodott a világ felosztásáról. Ettől kezdve Portugália számos országot meghódított, és sok lakatlan szigetcsoportot betelepített. Ide tartozott a Madeira-szigetek, az Azori-szigetek, a Zöld-foki szigetek, Mozambik, Brazília, Makaó és még tucatnyi sziget és ország. 1580-ban kihalt az uralkodóház, és Portugália perszonálunióba került Spanyolországgal. Birodalmuk erejében annyira bizonyosak voltak, hogy amikor Portugáliát megszállták Napóleon katonái, a főváros Brazíliába költözött.
Előadó: Szilágyi Ágnes Judit egyetemi docens, ELTE Történeti Intézet

április 25. Habsburg Birodalom
A Habsburgokról mi, magyarok, általában a 16. szá­zad közepétől veszünk tudomást, amikor I. Ferdinánd magyar király lett. A család ősei valójában nem is voltak osztrákok. Úgy 1000 évvel ezelőtt a mai Svájc és Németország határa mentén élt egy sváb földesúr, aki a közeli Habichtsburg váráról kezdte elnevezni magát. A család a sváb hercegség területén jelentős birtokokat szerzett, és látványosan gazdagodott. Egyik leszármazottjukat, Rudolf grófot a 13. század második felében német császárrá választották. Ettől kezdve Európában számolni kellett a Habsburgokkal. Kétszáz év sem telt el, és III. Frigyes néven császárrá választottak egy Habsburgot. Innentől a birodalom fennállásáig folyamatosan Habsburgokat választottak német-római császárrá, akik e címmel a Római Birodalom örökösének és a kereszténység védelmezőjének számítottak. A házasodásokkal, öröklésekkel a Habsburgok behálózták Európa jelentős részét, egyes időszakokban több európai trónon is uralkodtak.
Hazánk történetében a 16. századtól a török terjeszkedéssel szemben képeztek ellensúlyt: a felvilágosodott abszolutizmus időszaka alatt az igazságszolgáltatási reform, az oktatás fejlesztése, az ipar- és kereskedelempártoló politika jelentős fejlődést hozott. Az igazi gazdasági fellendülés azonban a kiegyezés után indult be, ez magával hozta a polgárság gazdagodását és a művészetek fejlődését is.
Előadó: Kovács Henriett történész, kultúrtörténész, egyetemi adjunktus, Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem

május 9. Hollandia
Hollandia nem tartozott a klasszikus értelemben vett birodalmak sorába, de létezésének egy szakaszában világtörténelmi jelentőségű volt. Újkori történelme a 16. század végén kezdődött. A korábban a Német-római Császársághoz, majd Spanyolországhoz tartozott 6 észak-német tartomány kivált a birodalomból, és Hollandia néven köztársaságot alapított. Békét kötött Spanyolországgal, és ezt követően közel 100 éven keresztül virágkorát élte az új államalakulat. Mint tengeri hatalom, gyarmatosításba kezdett. Megalapították a Holland Kelet-indiai Társaságot (1602), amely a világ első igazi multinacionális vállalatává vált: részvényeket adott ki, és tőzsdét hozott létre. A társaság kvázi önálló államként viselkedett, saját kormányzattal, hadsereggel, külpolitikával és mintegy 1800 hajót kitevő kereskedelmi és hadiflottával rendelkezett. A társaság gyarmatokat szerzett Ázsiában (Batavia = Indonézia, Ceylon = Srí Lanka, Malajzia, Jáva, Szumátra stb.), melyeknek területe az anyaországét több mint százszor meghaladta, flottája háborúkat vívott. Az előző mintájára 1621-ben létrehozták a Holland Nyugat-indiai Társaságot, amely Észak- és Dél-Amerikában, Afrikában és az Atlanti-óceánon szerzett gyarmatokat. A hollandok megsemmisítették a második spanyol armadát, több háborút vívtak az angolokkal és a franciákkal is. A gyarmatárukból származó óriási haszon Hollandiát gazdaggá tette. A főváros, Amszterdam Európa legfontosabb kereskedelmi és pénzforgalmi központjává fejlődött.
Előadó: Németh István történész, művészettörténész, egyetemi docens, Károli Gáspár Református Egyetem, Néderlandisztika Tanszék

május 23. Brit Birodalom
Anglia a tengerentúli területek felfedezése után a 16. század második felében maga is gyarmatosítani kezdett. Hamar tartós viszály és ellenségeskedés keletkezett a világot akkor már uraló spanyolokkal, akikkel végül egyezséget kötöttek az új területek felosztásáról. A 17. század elejére a karibi térség és Észak-Amerika meghódításával létrejött a Brit Birodalom, mely e formában egészen a függetlenségi háborúig virágzott. Az 1700-as évek közepére már a birodalom részévé vált Új-Zéland, Ausztrália, Hongkong, Szingapúr, Dél-Afrika, India és további országok is. A 19. század elejéig megtűrték a rabszolga-kereskedelmet. A hódítások miatt ellentétbe kerültek a portugálokkal, háborúba bonyolódtak a franciákkal és a hollandokkal. A 19. századra a Brit Királyság a világ vezető pénzügyi és gazdasági hatalma lett. Bár e birodalom is válságos éveket élt meg, a 20. század elején a Brit Birodalom átalakult nemzetközösséggé, s e társadalmi formáció a mai napig él.
Előadó: Velich Andrea történész, egyetemi docens, ELTE Angol-Amerikai Intézet