A szabadegyetem felsőszintű ismeretterjesztési forma, mely korszerű ismereteket nyújt a társadalomtudományok, természettudományok, művészetek és irodalom köréből.
Date:január 22, 2020

A FELKELŐ NAP RAGYOGÁSA JAPÁNBAN IV.

Témafelelős: Dr. Vihar Judit japanológus

IDŐPONT: szerdai napok, 17:30
6 előadás

RÉSZVÉTELI DÍJ: 4 800 Ft

március 4. Japán nevezetességei
Egy prezentáció segítségével repülőre szállunk, és elutazunk Japánba, hogy a leghíresebb nevezetességeket megnézhessük. Először Tokióba utazunk, ahol gyönyörködünk a császári palota kertjében, meglátogatjuk a Meidzsi Dzsingu épületét, megcsodálhatjuk Tokió belvárosát, a Ginza-negyedet, majd a 15 milliós város legmodernebb negyedét keressük fel, ott is a legutóbb épült adótornyot, a Skytreet másszuk meg. Egyéb nevezetességek után az ősi fővárosba, Narába utazunk a világ leggyorsabb vasútján, a sinkanszenen, ahol a szarvasok és őzek parkjából átmegyünk megnézni a világ legnagyobb Buddha szobrát. Ez után a közeli Kiotóba látogatunk, amely 750 éven keresztül volt Japán fővárosa. Az egész város egy múzeum; igyekszünk megnézni a sintó szentélyeket és a buddhista templomokat, a világörökség részét, a Kijomizudera templomegyüttest, a Rjóan-dzsi templom csodálatos kertjét és a város más nevezetességeit. Elmegyünk a sógunok fővárosába, Kamakurába, no meg Nikkóba is ellátogatunk, amely a japán rokokó legszebb formáit mutatja meg nekünk.
Előadó: Dr. Vihar Judit

március 18. Japán ünnepek
A világon a legtöbb ünnep és fesztivál talán Japánban van. Mit és hogyan ünnepelnek a japánok? Miket főznek és sütnek, milyen italokat fogyasztanak az egyes ünnepeken? Hogyan szórakoznak, hogyan múlatják az időt ilyenkor? Felelevenítjük az ősi szokásokat és hiedelmeket. Megismerkedünk a japán kísértetek és szellemek változatos világával, a természetfeletti lényekkel, a vörösorrú gonosz manókkal, a tengukkal, a veszedelmes kappákkal, akik a fejükön vízzel teli tányért viselnek. Bemutatkoznak nekünk a híres nyestkutyák, a tanukik, akik sokszor jótevők, de számos csalafintaságot is elkövetnek. Az ezzel kapcsolatos irodalmi alkotásokba is betekintést nyerünk.
Előadó: Dr. Vihar Judit

április 1. Japán népmesék
A japán népmesék világa sokban hasonlít más nemzetek mesevilágához, de nagy mértékben el is tér azoktól. A japán népmesékre nem jellemző a boldog vég, sokkal jobban ragaszkodnak a japánok az élet realitásaihoz, így meséik gyakran halállal végződnek. Csodálatos tündérmesékkel, különleges állatokról szóló állatmesékkel találkozunk ebben az érdekes világban. Vannak mesék, amelyek valamilyen földrajzi nevezetesség nevének eredetét mesélik el, és vannak olyanok, melyeknek fák, növények a főszereplői, amelyek egyszer csak felpattannak, és más vidékre repülnek. Rendkívül érdekesek a különböző színű ördögökről szóló történetek. A japán humor igazán különleges, és ez a népmesékben is megmutatkozik.
Előadó: Dr. Vihar Judit

április 15. A bonszai
A bonszai lapos tálban nevelt, lekicsinyített fa, amely Kínából került Japánba koreai közvetítéssel. Japánul a szó összetett: bon=edény, tál, szai=növény) mesterségesen, művészien alakított, formára metszett, esetleg hajlított fa. Nevezik tálas kertészkedésnek is. Általánosan elterjedt tévhit, hogy a bonszai egy növényfaj. Ezzel szemben elvileg bármilyen fás szárú kétszikű növényből lehet bonszait nevelni. A másik tévhit, hogy a bonszai szobanövény. Ez csak a trópusi-szubtrópusi fajokból kialakított fácskákra igaz, és ezekre is csak a saját természetes élőhelyükön uralkodó klimatikus viszonyokat megközelítő körülmények között. Ezen fajok némelyikének életben tartása éppen speciális igényei (magas és kiegyenlített hőmérséklet, magas relatív páratartalom) miatt egy átlagos magyar lakásban szinte reménytelen vállalkozás. Hogyan kell bonszait tartani és nevelgetni? Erre kapunk választ az illusztrációval fűszerezett előadáson
Előadó: Katona Ervin

április 29. A japán zene, japán hangszerek
Japánban kétfajta zenét tartanak számon mint legrégebbi tradicionális zenét. Ezek a buddhista kántálások, valamint a gagaku, azaz az udvari zene. Mindkettő a 7. és a 12. század között keletkezett, tehát a Nara- és a Heian-korra vezethető vissza. A gagaku kínai eredetű zene, a hangszerek is Kínából kerültek be Japánba koreai közvetítéssel. Sok hangszert használtak, melyek közül leginkább a pengetős koto és a fúvós sakuhacsi vált népszerűvé. De ma is használják a samiszent, amely szintén kínai eredetre vezethető vissza. A biva lant hangja ma már ritkábban csendül fel. A legnépszerűbb az egész világon a taiko dob, már Magyarországon is működnek híres japándob együttesek.
Előadó: Dr. Vihar Judit

május 13. A japán lakkművészet

A lakkművészetben a világon a legelső és legelismertebb Japán. A leghíresebb a dísztárgyak díszítésére szolgáló maki-e. Ebben az eljárásban a motívumokat lakkal festették fel a lakkalapra, és még száradás előtt arany- és ezüstporral hintették be a mintákat. Száradás után az egészet színtelen lakkal vonták be, végül lecsiszolták. Díszdobozokon a sarkokat mindig lekerítették, így azok nem okoztak balesetet, és szebben is nézett ki, mikor megcsillant rajtuk a fény. Japánban a lakktárgyak alapja leggyakrabban fatest vagy bambuszlap, de használtak bőrt, fémet és ritkán papíralapú tárgytesteket is. A díszdobozokon kívül alkalmazták más használati tárgyak készítéséhez, sőt az építészetben is felhasználták.
Előadó: Balogh Gabriella