A szabadegyetem felsőszintű ismeretterjesztési forma, mely korszerű ismereteket nyújt a társadalomtudományok, természettudományok, művészetek és irodalom köréből.
Date:augusztus 29, 2017

FILOZÓFIA A MINDENNAPOKBAN II.

ELŐADÓ: Körmendi Nóra filozófus, író

IDŐPONT: Keddi napok, 17:30
12 előadás

RÉSZVÉTELI DÍJ: 9 600 Ft

Tett, munka, akarat, tapasztalás, megértés stb. Számos olyan fogalom, melyet a hétköznapokban is használunk, de vajon ugyanazt értjük alattuk, mint elődeink? Ha nem, akkor hogyan változtak a fogalmak ez egyes korokban? A sorozat első részében kronológiai szempont szerint haladva ismerhették meg a résztvevők a filozófia alapjait; jelen sorozatban 12 fogalom mentén vizsgálódunk a klasszikus irányzatoktól egészen a kortárs magyar filozófiáig bezárólag. Az előadások célja, hogy a filozófiát és az egyes filozófiatörténeti irányzatokat eszközként használva bővítsük ismeretünket, megértsük azokat a hatásokat, amik a gondolkodásunkat jelenleg is befolyásolják.t



IDŐPONTOK:

október 24. Kommunikáció a filozófiában az antikvitástól napjainkig
Tegyük fel, hogy a félreértések elkerülhetők! Platón, Ágoston, Hobbes, Hume és kortárs filozófiai irányzatok segítségével belemélyedünk az emberi beszéd és kommunikáció világába. Az előadás során azt fogjuk megvizsgálni, hogy a hétköznapi életben felmerülő félreértések honnan erednek, majd a felsorolt filozófusok segítségével a félrecsúszott információkat miként lehet letisztázni és megérteni. Így egyfajta közös nyelv kialakításával, a másik fél figyelembevételével, a megértés szándékával elérhető az, hogy az információ akadályok nélkül áramoljon és megérkezzen oda, ahova irányítjuk azt.

november 7. A munka filozófiája

A munkához való hozzáállásunk meghatározó abban, hogy elérjük-e kitűzött céljainkat, és mennyi energiabefektetés árán. De vajon belegondoltunk-e abba, hogy a munka valójában micsoda? Szükséges rossz, amiért pénzt kapunk? Eszköz a célok eléréséhez? Esetleg valami egészen más? Ahhoz, hogy értsük, mi a munka, szintén dolgozni szükséges. A jelenleg használt munka-fogalmunk némiképpen elavult és korlátozott, ráadásul számos negatív dolgot társítunk hozzá. Pedig lehet, hogy a munka éppoly természetes része az életnek, mint a mozgás vagy az alvás. Az előadás során a meglévő értelmezések bemutatása mellett egy egészen új irányból is megközelítjük a munka fogalmát.

november 21. Az akarat problematikája a XIX. századtól napjainkig

Az akarat fontos üzemanyaga minden tettnek. Ha hiányzik, nincs, ami mozgassa az embert a céljai eléréséhez. Az akarat: erő, ami továbbvisz, és ez az akarat megérthető. De valóban akarjuk-e azt, amit akarunk? Követhetjük-e, vagy akár megvalósíthatjuk-e másvalaki akaratát? Mi történik, ha akaratunk ellenére teszünk valamit? Az akarat és az akaratosság ugyanaz? Az akaratunk a mi szabad akaratunk? És mi történik akkor, ha feltesszük magunknak a kérdést: mit akarok valójában? Ezen kérdések mentén haladunk az előadás során, a válaszok megtalálásához segítségül hívjuk a klasszikus filozófia (Arisztotelész, Szent Ágoston, Hume, Kant) meglátásait és a tudatfejlődés szemszögét (A teória, A teoretika).

december 5. A tett fogalma Nietzsche, Hamvas Béla és a Teoretika szemszögéből
Változást a tett hoz, pusztán az akarat nem elég. A tett az, ami változtat. Habár teljesen magától értetődő fogalomnak tűnik – hiszen a hétköznapok során is használjuk –, de tényleg tudatában vagyunk annak, hogy mit jelent tenni? Létezik-e az, aki nem tesz? Ha valaki megnyilvánul, az már tett? A megismerés és a megértés tettek? Mi az összefüggés döntés, tett és következmény között?

január 16. A tapasztalás mibenlétéről
A világot az érzékszerveinken keresztül tapasztaljuk. Azt, hogy hogy működnek az érzékszerveink, megtanultuk és elvben értjük is. Azonban tapasztalás alatt nem csupán ezt a fizikai szintű érzékelést értjük. Tapasztalunk élményeket, tapasztaljuk a hangulatot, ha megértünk valamit, azt is tapasztalásként fogjuk fel, és tapasztalunk érzéseket is. Vajon megtapasztalható a tapasztalás? Hogy lesz a konkrét fizikai ingerből gondolat? Miért hisszük el azt a világot, amit látunk? Hogy érzékeljük a mentális információt? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat az antikvitástól napjaink filozófiájáig.

január 30. A megértés mint aktív cselekvés
Több ezer döntést hozunk meg nap mint nap a legapróbbaktól a legnagyobbakig, melyek az egész életünket befolyásolják. Minden döntésünk hatással van a környezetünkre, mindenre, amivel kapcsolatban vagyunk, és a hatás messze továbbgyűrűzik a valóság folyton mozgó rendszerében. De vajon mennyi a tudatos döntése az embernek? A megértéssel nemcsak a döntéseinket tudatosíthatjuk, de a hatást is végig lehet követni, amit a tetteink okoznak. Az előadás gyújtópontjában Immanuel Kant, valamint Török-Szabó Balázs új műve, A teoretika áll.

február 13. Történelmi és egyéni előrelátás
Sokszor kívánjuk: bár látnánk a jövőt. Ha erre nem is képes az ember, de a tetteink következményeivel tudunk számolni. Hogy pontosan milyen változást idéznek elő a tettek, azt nehéz megmondani, ám előrelátással mérlegelhetjük a lehetőségeinket. A történelemismeret nagyon lényeges szerepet tölt be mind az egyén, mind egy adott társadalom gondolkodásmódjában. De nemcsak a társadalomnak, hanem az embernek is megvan a történelme. Vajon képesek vagyunk az összefüggéseket meglátni?

február 27. Az idő fogalmának alakulása a filozófiában
Az előadás során megvizsgáljuk Szent Ágostontól napjainkig bezárólag az idővel kapcsolatos filozófiai problémákat, valamint az ember egyéni időfelfogását. A vizsgálódás során olyan kérdésekre keressük a választ, hogy vajon létezik-e az idő? Vagy csupán az idő mérésének illúziója kelti bennünk az idő létezését? Mi befolyásolja az idő telésének érzékelését? Tudunk-e időn kívül gondolkodni? Az idő fogalmát filozófiai és egyéni szempontból fogjuk górcső alá venni.

március 13. A gondolkodás mint filozófiai fogalom
A filozófia számára egy igen központi fogalom a gondolkodás. Teljesen hétköznapinak tűnik, akár az idő vagy a tett fogalma, hiszen mindennap használjuk. De valójában mit jelent gondolkodni? Mindaz, amit valaha tapasztaltunk, képzet formájában a rendelkezésünkre áll, benne van a fejünkben. A világról és önmagunkról rengeteg képzetet tárolunk. Ezeket képesek vagyunk csoportosítani, összekapcsolni egymással, bizonyos rendszer szerint elrendezni, aztán más szisztéma szerint újra rendezni. Ezt a nagyon emberi folyamatot hívjuk gondolkodásnak.
A gondolkodás a megértés kulcsa. Hogyan működik a gondolkodás? Hogy hat a gondolkodás a tettre, és a tett a gondolkodásra? Hogy függ össze a tapasztalással? Gondolhatunk-e olyasmire, amit előtte sose tapasztaltunk? Mi a szerepe a valóság és önmagunk megértésében? Aki gondolkodik, az létezik? Gondolkodom, tehát vagyok? Platón, Szókratész, Descartes, Kant és
A teoretika szemszögéből közös gondolkodásra lesz lehetőség a gondolkodás fogalma kapcsán.

március 27. A hibázás mint tanulási folyamat
Az emberi élet egyik legmeghatározóbb tapasztalása gyerekkorunktól kezdve kísér bennünket. Tegyük fel, hogy a hibázás, a tévedés egy természetes folyamat. Ha nem minősítjük, a hiba nem több, mint egy olyan tett, ami nem a célunk felé vezet. Ezzel együtt pedig egy hatalmas lehetőség arra, hogy információhoz jussunk a valóságról és egyúttal önmagunkról. Ha így tekintjük, a hibázás a tanulás egy nagyon hatékony módja. De vajon mit jelent hibázni?
A valóságban vagy csak az ember fejében van a hibázás? Hogyan alakul az életünk során a hibázáshoz való hozzáállásunk? Szókratész, Heidegger és A teoretika alapján haladva végig nézzük a hiba, hibázás, tévedés, félreértés mibenlétét.

április 10. Az egyén és a döntés
Bármit is csinál az ember, mindig meghoz egy döntést, az alapján cselekszik, majd a cselekedetének lesz egy következménye, amit meg lehet vizsgálni, és minden kezdődik elölről. Ha két lehetőség közül választok, az döntés? Hány lehetőség áll rendelkezésemre egy adott helyzetben? Mi a különbség a mérlegelés és a döntés között? Hogyan jutok el a döntés pillanatáig? És mi történik utána? Egyáltalán: a döntés egy pillanat, vagy több annál? Hány döntési helyzettel találkozunk egy nap? Arisztotelész, Szent Ágoston, Immanuel Kant és A teoretika mentén vizsgálódva nézzük meg az egyén és a döntés viszonyát.

április 24. A felelősségvállalás problematikája a filozófiában
A felnőtt ember képes a felelősségvállalásra. Azonban hogy ez mit jelent pontosan, azt nem feltétlenül tudjuk vagy értjük. A felelősséghez valamiféle komoly, súlyos, sokszor negatív tartalmat társítunk – holott lehet, hogy teljesen természetes dolog, és folyamatosan része az életünknek. Minden tettünknek van következménye, akkor is, ha nem veszünk róla tudomást, és akkor is, ha tudunk róla. Azonban csak akkor vagyunk képesek tanulni belőle, új információhoz jutni a tetteink által, ha követjük a hatását, következményeit, vagyis vállaljuk érte a felelősséget. Innen nézve a felelősségvállalás: lehetőség. Ezt a lehetőséget Immanuel Kant és A teoretika segítségével fogjuk kibontani és megvizsgálni.