A szabadegyetem felsőszintű ismeretterjesztési forma, mely korszerű ismereteket nyújt a társadalomtudományok, természettudományok, művészetek és irodalom köréből.
Date:augusztus 29, 2018

HOMÁLYBÓL ELŐLÉPŐK: NŐTÖRTÉNETEK I.

TÉMAFELELŐS: Sipos Balázs történész, az ELTE BTK Nőtörténeti Kutatóközpont vezetője

IDŐPONT: Hétfői napok, 17:30 óra
6 előadás

RÉSZVÉTELI DÍJ: 4 800 Ft
A nőknek sokáig nem volt történetük, mert a történelemben „helyük” csupán a híres férfiaknak volt. A nők jobbára hiányoztak a történelemtankönyvekből, és ha elvétve felbukkantak is, akkor csak mint híres-hírhedt uralkodónők, boszorkányok, prostituáltak lehettek érdekesek, azaz vagy mint férfias szerepben sikeres emberek, vagy veszélyes és magányos normasértők. Emiatt nem is tudunk túl sokat a nők történetéről – vagy hamis mítoszokat ismerünk csupán.
Az ELTE-n néhány éve alakult Nőtörténeti Kutatóközpont több sikeres hazai és nemzetközi konferencián, kutatási projekten van túl; az előadás-sorozatban a munkatársak bemutatják legfrissebb kutatásaik eredményeit.

IDŐPONTOK:

november 5.
Üveggyáros nők az ókori Rómában?
Az ókori nőkről a mai napig tartja magát az az elképzelés, hogy háttérbe szorított, szinte jogfosztott rétegként tengették életüket. Az előadás az újabb kutatások eredményeire támaszkodva ennél lényegesen árnyaltabb képet vázol fel az ókori női szerepekről. Mert nemcsak költők vagy bábák, hanem akár üveggyárosok is lehettek az ókori asszonyok.
Előadó: Németh György történész, egyetemi tanár (ELTE)

november 19. Megvádolva és elrejtve: Báthory Erzsébet alakja a magyar históriában
Báthory Erzsébetről hosszú évszázadokon át hagyományozódott a kegyetlen, tán mentálisan is beteg, gyilkos asszony képe, aki élvezettel kínozta halálra szolgálólányait. Az új történeti kutatások lehetővé tették, hogy feltegyük a kérdést: vajon valóban megtörtént-e mindaz, amit Báthory Erzsébetnek tulajdonítottak? Az előadás a személyéhez kapcsolódó mítoszokat ismertetve, a történeti forrásanyag elemzésével mutatja be Báthory Erzsébet alakját.
Előadó: Várkonyi Gábor történész, egyetemi docens (ELTE)

december 3. „Kedves társam” vagy „ördögi bestia”? Házasság és család a visszafoglalt Budán 1686–1726
Az előadás Buda újjáépülését a családok, s főként a nők szemszögéből mutatja be. Az ország és Európa számos vidékéről érkezett betelepülők soknyelvű és -kultúrájú, sokvallású közösséget alkottak, amit a magánélet is tükrözött. A nők cselekvési lehetőségeit, családon belüli pozícióját jelentősen befolyásolta családjuk társadalmi hovatartozása és vagyona, családi állapotuk, valamint rokonságuk pozíciója és hozzáállása. A „városi nagyasszonyok”, a generálisfeleségek, a férjük üzlettársaként működő polgárasszonyok, illetve az egyedül is helytálló mesterözvegyek élete mellett betekintést nyerhetünk a korabeli házastársi konfliktusokba és az idősek helyzetébe éppúgy, mint a sorsüldözött, gyermekgyilkos prostituált történetébe.
Előadó: Géra Eleonóra történész, egyetemi docens (ELTE)

január 14. Az anyaság és a születés kultúrája a magyar népi társadalomban
A magyarországi falusi közösségekben az 1950 es évekig otthon szültek a nők. Bábák és rokonasszonyok, barátnők kísérték, segítették az anyát ebben az életeseményben. Mindez meghatározta falusi közösségekben a szüléshez/születéshez, az anyasághoz, a gyermekhez, a női szerepekhez kapcsolódó szokásokat, a hiedelmeket, a mentalitást, az egymást segítő
mechanizmusokat. A nőiséggel, a termékenységgel, kapcsolatos ismeretek anyáról leányra hagyományozódva, a nők közös tudása volt. Ez a tudás azonban már a 20. század elejére meggyengült, majd elveszett a szülőotthoni, kórházi szülésekkel. Az előadás történeti-néprajzi szempontból mutatja be a falusi, mezővárosi közösségek e témakörhöz kötődő kulturális jellegzetességeit, a női termékenységtől és a fogantatástól a szoptatás végéig.
Előadó: Deáky Zita néprajzkutató, egyetemi docens (ELTE)

január 28. Egy grófnő tündöklése és hányattatásai: Andrássy Katinka életútja, 1892–1985
Andrássy Katinka a kiegyezés utáni első magyar miniszterelnök, gróf Andrássy Gyula unokája volt, 1914-től pedig gróf Károlyi Mihály, az első magyar köztársaság későbbi elnökének felesége. Élete bővelkedett fordulatokban: a fényűző palotákban, főnemesi birtokokon eltöltött, gondtalan gyermek- és lánykor után megtapasztalta a politikai élet útvesztőit, férje oldalán az emigrációt, élt és járt számos országban Franciaországtól a Szovjetunióig. A „vörös grófnő”, ahogy Andrássy Katinkát politikai nézetei miatt nevezték, 1963 ban végül hazaköltözött Magyarországra, és itt jelentek meg emlékiratai is. Az emlékirat azonban csalóka műfaj: az előadásban ezért szó lesz arról is, mit tudhat meg az olvasó egy baloldali nézeteket valló arisztokrata asszony visszaemlékezéseiből, és mi az, amit egy ilyen memoárt olvasva fenntartásokkal kell kezelnie.
Előadó: Szívós Erika történész, egyetemi docens (ELTE)

február 11. Méregkeverők – arzén a Tiszazugban
1929 nyarán robbant ki a Horthy-kor legnagyobb bűnügyi botránya. A szóbeszéd szerint nők tucatjai szabadultak meg feleslegessé vált családtagjaiktól a bába biztatására és segítségével: arzénnel mérgezték meg férjeiket, szüleiket, gyermekeiket. A pletyka nyomán kiterjedt nyomozás indult, félszáz letartóztatásra került sor, az áldozatok száma jócskán meghaladta a százat. A kortársak a Tiszazug asszonyait modernkori emberevőknek, egy letűnt és kegyetlen világ 20. századi maradványainak tekintették. A hosszú időn át zavartalanul folyó, tömeges mérgezések hallgatólagos beleegyezést feltételeznek a közvetlen környezet részéről. Tekinthetünk-e úgy a mérgezésekre, mint „közösségi normaként” elfogadott kulturális gyakorlatra, rutinná vált deviáns viselkedésre, s ha igen, hol húzódnak e sajátos gyakorlat határai?
Előadó: Mátay Mónika történész, egyetemi adjunktus (ELTE)