A szabadegyetem felsőszintű ismeretterjesztési forma, mely korszerű ismereteket nyújt a társadalomtudományok, természettudományok, művészetek és irodalom köréből.
Date:augusztus 30, 2018

NEMESI ÉLETFORMÁK, NEMESI LAKHELYEK A 19. SZÁZADI BALATON-FELVIDÉKEN Előadás kétnapos kirándulással

ELŐADÓ ÉS KIRÁNDULÁSVEZETŐ: dr. Dobszay Tamás történész, ELTE BTK Történeti Intézet

IDŐPONT: Előadás: október 18. csütörtök, 17:30
Kirándulás: október 20-21. szombat-vasárnap

RÉSZVÉTELI DÍJ: 14 500 Ft, amely tartalmazza az utazás költségét (autóbusszal), a szállás díját (panzióban, 2-4 fős szobákban) és az idegenvezetést. A kirándulás minimum 40 fő jelentkezése esetén indul.
Az előadás – bianco bérlettel vagy napijeggyel – a kiránduláson való részvétel nélkül is látogatható!
„Ha a társadalom mindennapi működésének az életmód, úgy ennek a lakás, a lakóhely a központi kategóriája” – írja Hanák Péter a polgári lakásviszonyokról szóló kötet nyitótanulmányában. E gondolat jegyében tervezzük a címben jelzett programunkat. Az előadás és a kirándulás tanulmányi tartalma és célja, hogy bemutassa a magyar újkori történelemben meghatározó, és éppen életformájával, értékrendjével más rétegeknek mintául szolgáló nemesség egyes rétegeinek, csoportjainak életkörülményeit.
A magyar nemesség rendkívül széles, csak a lengyel és a spanyol nemességhez mérhető számú és össztársadalmi arányú csoport. E több százezres sokaság természetesen rendkívül differenciált volt mind vagyonában, jövedelmi helyzetében, mind foglalkozásában, és főként műveltségében, életformájában. Az előadás a nemesség definiálása után elsőként kialakulását, történetének szakaszait ismerteti, elhelyezi a társadalom egészében, majd bemutatja földrajzi elhelyezkedését, belső tagolódását, egyes alcsoportjait és életviszonyait. Három nagyobb egységet mindenképpen fel kell mutatnunk: a néhány, többnyire gazdag, előkelő, valamint kitűnő udvari és birodalmi kapcsolatokkal rendelkező főnemesség mellett a kisszámú, de jómódú, közép­birtokos megyei elitet, és végül a nagyrészt a maga munkájából élő kisnemesi tömeget. Ezek mindegyike kifejlesztette és megteremtette a megélhetésének, életformájának, műveltségének és ambícióinak megfelelő lakó­környezetet. Ezeket kívánja a kirándulás megeleveníteni, vizuálisan érzékeltetni és illusztrálni.
A történeti – a mainál nagyobb, a Balaton-felvidéket egészen Almádiig magában foglaló – Zala megye, a maga rendkívül nagyszámú és -arányú, erősen tagolt összetételű nemességével kiválóan alkalmas terep minderre. Több arisztokrata kastély, számos birtokos nemesi kúria mellett az Őrség, a Göcsej és a Balaton melléke tele van kisnemesi falvakkal, amelyeket az értelmiségi nyaralók szerencsésen megőriztek és felújítottak a XX. század utolsó évtizedeiben.
A főnemesi életforma bemutatására a legalkalmasabb a keszthelyi Festetics-kastély, amely számos kapcsolódó és a főnemesi értékvilágra jellemző anekdota helyszíne is, a jeles épület és értékes anyaga jelzi a főnemesség nem lebecsülendő civilizációs, kultúrateremtő és -közvetítő teljesítményét (Georgikon, Helikon, a kastély könyvtára stb.).
A birtokos nemesi viszonyokat nem kisebb jelentőségű személy, mint Deák Ferenc családjának két lakóépületével lehet bemutatni. A söjtöri emeletes, freskókkal ékesített „szülőház” a maga nemében egyedülálló nemesi rezidencia, míg a „nemzet prókátorának” kehidai lakóháza a tipikus magyar birtokos nemesi kúriák legjellemzőbb típusát testesíti meg.
A kisnemesség életviszonyait – többek között – Kővágóörs jeleníti meg, amely a köztudat által parasztháznak nevezett, valójában kurialista kisnemesi házaival, azok elhelyezkedésével mutatja e réteg életformáját.