A szabadegyetem felsőszintű ismeretterjesztési forma, mely korszerű ismereteket nyújt a társadalomtudományok, természettudományok, művészetek és irodalom köréből.
Date:január 22, 2020

SAJTÓTÖRTÉNETI ÉRDEKESSÉGEK A SZÁZADFORDULÓRÓL A Hét és az Új Idők első évtizedei (az indulástól 1914-ig)

ELŐADÓ: Dede Franciska irodalomtörténész az Országos Széchényi Könyvtár tudományos titkára

IDŐPONT: hétfőinapok, 17:30
4 előadás

RÉSZVÉTELI DÍJ: 3 200 Ft

A négy részből álló sorozat a teljesség igénye nélkül kíván betekintést nyújtani a századforduló két jelentős irodalmi folyóirata: az 1889-ben indult, Kiss József szerkesztette A Hét és az 1894-től Herczeg Ferenc szerkesztésében napvilágot látott Új Idők első évtizedeinek lapszámaiba (esetenként kitekintéssel további lapok: a Vasárnapi Újság, az Ország-Világ anyagára). Az előadások néhány főbb szempontot középpontba helyezve mutatják be a folyóiratokat, a szerzőket és az olvasóközönséggel való kapcsolatot.

március 9. Írószerep, írókép: A Hét és az Új Idők írói a századfordulón
Az első előadás a két lap rövid bemutatása után a szerzőket és a szerkesztőket, belső munkatársakat állítja középpontba. Az első két (és fél) évtizedet vizsgálva 1914-ig tekinti A Hét és az Új Idők munkatársait, gyakran vagy ritkábban közölt szerzőit. Kik tartoztak a belső munkatársak közé? Milyen szépirodalmi műveket jelentettek meg a lapok, és kik voltak a szerzőik? Milyen nemzetiségű költőket, írókat közöltek (és mi lehet ennek az oka)? Milyen arányban jelentek meg női költők-írók munkái? Kiket rejtettek az álnevek?

március 23. Játék a közönséggel
Mind A Hét, mind az Új Idők különböző eszközökkel igyekezett megszólítani az olvasókat. A közvetlen kapcsolatot biztosító szerkesztői üzenetek mellett (recept)pályázatokkal, körkérdésekkel fordultak a közönséghez, ajándékokkal igyekeztek új olvasókat megnyerni és a régieket megtartani. Ünnepi számokat adtak ki, ahol „műhelytitkokba” avatták be a közönséget, és két népszerű író „női ruhába” öltözve „csevegett” komoly témákról: Emma asszony és Horkayné hamar meghódította az olvasóközönséget, és hosszú évekig népszerű „szerzője”, illetve szereplője maradt a két lapnak.

április 6. Festmény, rajz és fotográfia: illusztrációk A Hétben és az Új Időkben
Míg A Hét elsősorban írott anyagával kívánt hatni, az Új Idők már alcímében is jelezte, hogy nemcsak szépirodalmi, hanem művészeti közlönyt is tart a kezében az olvasó. Vajon milyen illusztrációkkal jelent meg a két hetilap? Kiknek az alkotásairól írtak, milyen kiállításokról adtak hírt? Milyen reprodukciókat találhattak a lapokban (és a címlapokon) az olvasók? Miről szólnak, mi ábrázolnak a megjelentetett fényképek?

április 20. Országok, városok, otthonok az Új Idők fény­képein
Herczeg Ferenc hetilapja minden héten számos illusztrációval, nagyrészt fényképpel gazdagon jelent meg. A képek számos esetben valamilyen helyszínt ábrázoltak, akár szöveghez kötve, akár önállóan (mindössze képaláírással). A Séták a nagyvilágban címmel éveken át megjelent „rovat” különböző utazásokról szóló beszámolókat közölt számos fényképpel illusztrálva, de az olvasók sok képet találhattak a fővárosról (és más városokról), épülő és lebontásra váró házakról és intézményekről, középületekről, valamint ismert személyek otthonairól. Az előadás ezeket a nyilvános és privát tereket (ábrázoló fényképeket) mutatja be (további irodalmi és családi lapokból vett példákkal kiegészítve).