A szabadegyetem felsőszintű ismeretterjesztési forma, mely korszerű ismereteket nyújt a társadalomtudományok, természettudományok, művészetek és irodalom köréből.
Date:február 13, 2017

A TUDOMÁNYOK HATÁRAIN II.

TÉMAVEZETŐ: Kálóczy Béla

IDŐPONT: Csütörtöki napok, 17:30
5 előadás

RÉSZVÉTELI DÍJ: 4 000 Ft

Az előző félév sorozatát folytatva további szaktudományok eredményeit tekintjük át. Változatlanul az a vezérlő gondolatunk, hogy betekintést nyújtsunk egy-egy tudományág mai kutatásaiba. Izgalmasabban megfogalmazva e kérdést: hol tartunk ma e kutatások révén a világ megismerésének útján?



IDŐPONTOK:

március 16. A természettudományok nyelve
Az egyes természettudományi előadásokon eddig csak érintettük a matematikát, amely a ha­gyo­má­nyos értelemben ugyan nem természet­tu­do­mány, de megkerülhetetlen annak meg­érté­séhez. Milyen kérdéseket tesznek fel más tudományok a matematikának? Hogyan válaszol azokra – vagy nem – a matematika? Merre fejlődik tovább a matematika? Hogyan válhatott a matematika a természeti törvények feltárásának eszközévé? Hogyan születnek a sejtések? Be lehet-e bizonyítani minden igaznak vélt sejtést? El lehet-e dönteni minden sejtésről, hogy igaz vagy sem? Miben áll a matematikai gondolkodás sajátossága? Hogyan járja át hétköznapi életünket a matematika? Követi, magyarázza vagy inspirálja a matematika a természettudományi eredményeket? Segít-e a matematika Einstein relativitáselméletében? Mitől szép a matematika?
Előadó: Győri Ervin matematikus, tudományos tanácsadó, MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, egyetemi tanár, Közép-európai Egyetem, CEU


április 13. Az élő szervezetben zajló kémiai folyamatok

Az Univerzum létrejöttének kezdetén az elemi részecskék atomokká álltak össze, ezekből pedig idővel szerves és szervetlen molekulák szerveződtek. Hogyan keletkeztek a molekulák? Mi dönti el, hogy milyen molekula jön létre? Mi készteti e vegyületeket, hogy reagáljanak egymással? Milyen kötések biztosítják stabilitásukat? Milyen molekulák vezettek az élet felé? Mi a kémiai folyamatok szerepe az élő szervezet energia-háztartásában? Hogyan alakul át és milyen formában tárolódik az energia az élő szervezetben? Hogyan tudjuk ezt a tárolt energiát előhívni, fizikai és szellemi munkává alakítani? Hol tart napjainkban a biokémia tudománya?
Előadó: Csala Miklós egyetemi docens, Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet

április 27. A magenergia hasznosítása a gyakorlatban
A fizikai, kémiai, matematikai tudományok állását áttekintve ezúttal nézzük meg, hogy a tudományos eredmények hogyan hasznosulnak az emberiség javára! Jövőnk fő kérdése az energiatermelés bővítése. Melyek a korlátozott és melyek a szinte kimeríthetetlen források? Mik az energiatermelés lehetőségei? Hogyan viszonyul egymáshoz a gazdaságosság és a biztonságosság? Milyen nukleáris balesetek történtek az iparban, és mik ezek tanulságai? Milyen generációi vannak az atomerőműveknek? Milyen irányban folynak az erőművek fejlesztései? Van-e lehetőség fúziós energia előállítására gyakorlati céllal? Mi az alternatív energiaforrások esélye a gazdaságunkban? Végül ne kerüljük meg a bennünket érintő aktuális kérdést: tudományos szempontból hogyan ítélhető meg a hazai atomenergia termelésének távlati lehetősége és biztonsága?
Előadó: Sükösd Csaba fizikus, kandidátus, címzetes egyetemi tanár, BME Nukleáris Technika Tanszék

május 11. A Föld fejlődéstörténete
Földünk a Naprendszerrel egy időben, az ősrobbanásból létrejött gomolygó gázfelhőből lehűlve, sűrűsödve 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett. Ekkor még nem volt a Föld körül levegőréteg, amely a káros sugárzásoktól védte volna bolygónkat. Közel egymilliárd évig a szerteszóródott és megszilárduló kisebb-nagyobb testek, üstökösök, aszteroidák, törmelékek bombázták, szaggatták a lassan megszilárduló földkérget. A tektonikus erők hatására őskontinensek jöttek létre, hegységek képződtek. Pusztító vulkáni kitörések és viharok formálták a felszínt. Amikor a lehűlés 100 oC alá süllyedt, megkezdődött a pára, a vízgőz lecsapódása, és létrejöttek az akkor még meleg ősóceánok, amelyek lehetővé tették az első szerves vegyületek megjelenését. A kontinensek azonban ekkor még egyáltalán nem ott voltak, ahol ma tudjuk azokat…
Előadó: Pálfy József geológus, tanszékvezető egyetemi tanár, ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézet

május 25. A genetikai örökítőanyag
2016-ban volt száz éve, hogy megszületett James Watson, akinek nevéhez a 20. század egyik legnagyobb felfedezése fűződik. Már fiatal korában a fehérjékkel kezdett foglalkozni. Kutató tudóstársával, Francis Crickkel 1951-ben találkoztak, és mindketten abból a feltételezésből indultak ki, hogy az örökítőanyag szerepét a DNS tölti be, az építi fel a fehérjéket. Másik feltételezésük abban állt, hogy a DNS térbeli szerkezete hordozza ezt a titkot. Bár mindketten ugyanazon kutatóintézetben dolgoztak, az ötleteik hosszú kocsmai beszélgetések és biliárdozás közben születtek. Alig két év elteltével a tudományos elismerést jelentő Nature-ben mindössze kétoldalas cikkben közölték az általuk helyesnek vélt DNS-szerkezetet, a ma ismert kettős spirál modellt, a rákapcsolódó négy aminosav szekvenciális ismétlődésével, és ezzel beléptek a halhatatlanok táborába. 1962 ben e korszakos felfedezésükért mindketten Nobel-díjat kaptak. A két kutató emberileg egymásnak teljesen ellentéte volt. Egyikük harsány, szerénytelen, humoros, míg a másik aprólékos, körültekintő, csendes. Felfedezésük azonban közös munka eredményeként született, amely új tudományágak kialakulásához vezetett.
Előadó: Bodai László egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem Biokémiai és Molekuláris Biológia Tanszék