A szabadegyetem felsőszintű ismeretterjesztési forma, mely korszerű ismereteket nyújt a társadalomtudományok, természettudományok, művészetek és irodalom köréből.
Date:augusztus 29, 2017

A TUDOMÁNYOK HATÁRAIN III.

Témavezető: Kálóczy Béla

IDŐPONT: Keddi napok, 17:30
7 előadás

RÉSZVÉTELI DÍJ: 5 600 Ft

2017 őszén folytatódik a sorozat, amelyben további tudományágakba pillanthatunk bele. Az előadásokon elsősorban az élővilág keletkezésével, múltjával, az ember biológiájával foglalkozunk. Az előadók most is különböző egyetemek oktatói, kutatóintézetek tudósai lesznek. Az őszi szemeszterben több újdonsággal találkozhatunk. E sorozat keretében először érkeznek hozzánk oktatók a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemről, alkalmat nyújtva arra, hogy határainkon túli kutatási eredményekkel is megismerkedhessünk. Egy másik alkalommal a természettudományos eredményeket a hittudomány nézőpontjából mutatja be a neves előadó. A természettudományok kereteiből kilépve megismerkedhetünk még – egy világot látott erdélyi kutató segítségével – korunk legújabb és dinamikusan fejlődő tudományágával, a hálózatelmélettel.



IDŐPONTOK:

október 17. A múlt élővilága
A paleontológia a történelem előtti életformák tanulmányozásának tudománya. A test­fosszíliákból, lábnyomokból, járatokból, testrészekből, fosszilizálódott ürülékekből és kémiai maradványokból régmúlt idők élővilágának összetételére lehet következtetni, és arról bizonyosságot szerezni. A modern őslénytan azt tanulmányozza, hogyan hatottak a Föld hosszú távú éghajlati és földtani változásai (kontinensek mozgásai, vulkánkitörések) az élet evolúciójára, és ezek hatására hogyan alakult ki az élőlények változatossága. A genetika és informatika fejlődésével kitárult előttünk a múlt: a filmvásznakon megjelentek a rekonstruált, gigantikus sárkánygyíkok és az ősi növényzet. Vajon valóra váltható-e sokak álma, hogy egy DNS-ből életre kelthetők legyenek az őshüllők? Eljuthat-e a tudomány oda, hogy sokmillió éves kövületet élővé varázsol? És ha mindezt a tudomány segítségével megteheti, valójában megteheti-e? És azon túl, hogy a fantáziánkat élénkíti, van-e tényleges gazdasági haszna a paleontológiai kutatásoknak?
Előadó: Főzy István főmuzeológus, Magyar Természettudományi Múzeum, Őslénytani és Földtani Tár

október 31. Az antropológus az emberről
A humánantropológia az emberszabású lények természettörténetét kutatja és írja le. Összességében az emberfélék evolúciójával és összehasonlító biológiájával foglalkozik.
A magyar antropológia tudományát 1876-tól számítjuk. Kezdetben az emberek haját, szemét, fejformáját, bőrszínét, termetét vizsgálták, és ebből kerestek azonosságokat és különbözőségeket.
A XIX. század végén Pápay Károly vezetésével a magyarság és a magyar őstörténet kutatásába fogtak. A XX. század elejétől egy időre a fajbiológiai irányzat is teret nyert, amely ellentétben állt a természettudományos antropológiai szemlélettel. A II. világháború után az ásatásokból származó emberi leletek vizsgálata és az emberszármazástannak, a ma élő felnőtt lakosság jellegeinek tanulmányozása került előtérbe. A XXI. század elején, az információs társadalom küszöbén e tudomány lehetőségei rendkívül kiszélesedtek. Mit tudtunk meg mára az emberről e tudomány segítségével? Mit tud ebből hasznosítani az orvostudomány? Van-e a magyarságnak jellege? Mit takar a populációgenetika fogalma? Hol tart napjainkban e tudomány?
Előadó: Szikossy Ildikó főmuzeológus, Magyar Természettudományi Múzeum, Embertani Tár

november 14. A szaporodási rendszerek evolúciója
Az élővilág sokszínűsége a szaporodás mikéntjében is megmutatkozik. Az egyszerűbb szervezetek kettéosztódással, hasadással, ivartalanul szaporodnak, és utódaikat nem gondozzák.
Az ivaros szaporodás megjelenése az egyik nagy evolúciós átmenet. Legegyszerűbb formájában nem válnak el nemek, csak párosodási típusok léteznek. A nemek megjelenése egy későbbi folyamat, amelynek genetikai háttere (vagy annak hiánya) is igen változatos lehet. Egyes ivarosan szaporodó élőlények utódaikat gondozzák. Ez korlátozódhat az egyik nemre, a párra, a közösségre, de lehet olyan kiterjedt, mint a hangyák vagy a termeszek társadalma, ahol sok ezer dolgozó gondoskodik testvéreiről. Mi mozgatta a különböző irányú változásokat? Mi volt a szaporodás fejlettségének szerepe az evolúció során? Mikor jelent meg az ember őseinél az érzelmi kapcsolat, majd a szerelem mint a szaporodás sikerének a tényezője? Mi a szerelem biológiai magyarázata?
Előadó: Kun Ádám evolúcióbiológus, tudományos főmunkatárs, ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék

november 28. Teremtés és evolúció
Az evolúció tudományos alapjait az 1800-as évek közepén Darwin fektette le. Az evolúciós gondolat azonban már a görögök idejében, Anaximandrosz jóvoltából is ismert volt. A két tudós között eltelt csaknem másfélezer év alatt több biológiai evolúciós elmélet is született. Hol tart ma e téren a tudomány? Létezhetett-e egy olyan ősi génkészlet, amelyből az összes földi élőlény származik? Összeegyeztethető-e a természettudományos nézet a hit tételeivel? Mi támasztja alá a létezés „intelligens tervezés” elméletét? Hol tart a vita a teremtéselmélet és a biológiai evolúció között?
Előadó: Boldogkői Zsolt molekuláris biológus, az MTA doktora, tanszékvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai
Intézet
január 23. Régészet határainkon túl
A régészet a régmúltat kutatja, egykor volt épületek, sírok maradványait tárja fel. Olykor a régi történelmi események – mint pl. a Bibliában leírt cselekmények – után ered. A régészek leggyakoribb módszere az ásatás, de víz alatti és barlangi régészeti kutatások is előfordulnak. Néha városrészek vagy egész városok feltárására kerül sor (pl. az ókori Alexandria). A régészet legizgalmasabb és legrejtélyesebbnek mondott területe az ókori kultúrák vagy pl. a népvándorlás kutatása. A régészet mint tudomány a XIX. században kapott lendületet, amikor olyan nevek lettek híressé, mint a Tróját feltáró Schliemann, a Krétai kultúrát meglelő Evans vagy George Smith, aki az Özönvíz leírását és a Gilgames eposzt tartalmazó agyagtáblákat lelte meg. (A megszállott Smith le is fordította az eposzt!) És mit mondanak a Kárpát-medence régészeti leletei?
Előadó: Bajusz István egyetemi tanár, Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Történelem és Filozófia Kar, Magyar Történeti Intézet, Kolozsvár

február 6. A hálózatkutatás viharos térhódítása
Vajon mi adja egy gazdálkodó szervezet sikerét? Tőkeállománya, piaci kapcsolatai, felhalmozott szervezeti tudása vagy korszerű szervezete? A XXI. század végi tudományok közé nagy erővel robbant be a hálózatkutatás, amely a fenti kérdésre is válaszol. Eszerint egy szervezet sikerét az emberek kommunikációja adja egy információs hálózaton. Az átlagember igen keveset tud a hálózatelméletről, pedig a Google statisztikája szerint a „hálózat” a leggyakrabban használt szó, maga mögé utasítva az evolúciót és a kvantumot is. Bár ezen tudomány ma még sokak számára ismeretlen, eredményeit használják már optimális döntések meghozatalára, genetikai kapcsolatok feltárására, politikai kapcsolatok adatainak elemzésére, közösségek mozgásának modellezésére, csoportosulások eloszlásának feltárására, járványok modellezésére, és újabban az agykutatásban is. És hogy mi ebben a magyar kutatók szerepe? Erre kapunk választ ebben az előadásban.
Előadó: Ercsey-Ravasz Mária kutató, Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Fizika Kar, Kolozsvár

február 20. Hit és tudás – hittudomány és természettu­domány
Az utóbbi évtizedekben egyre kiterjedtebb a párbeszéd teológusok és természettudósok között. Egyesek szerint a Biblia elsősorban erkölcsi tanítást ad, és istenhitre nevel, így nem a tudománnyal, hanem a hitetlenséggel áll szemben. Mások szerint az erkölcs nem igényel természetfeletti magyarázatot. Mi a hit lényege? Hogyan, miben hatnak a teológiára a természettudományos eredmények és a társadalmi változások? Milyen a tudomány világképének hatása a hit világképére a modern társadalmakban? Alkalmazhatók-e a teológiában a tudományos módszerek? Van-e éles határ hit és tudás között? Meddig indokolható az etsi Deus non daretur elv, vagyis a módszertani naturalizmus/ateizmus mikor megy át világnézetibe? Hol és miért megy át a világkép világnézetbe? Mennyire illetékes eredetkérdésekben a természettudomány? Mi magyarázza, hogy a tudományok fejlődése mellett (vagy ellenére) folyamatosan új egyházak, vallási irányzatok keletkeznek? Miért van az, hogy ha előbb nem, kétségbeesésünkben a hitben keresünk támaszt? Mikor elhagytak, / Mikor a lelkem roskadozva vittem, / Csöndesen és váratlanul / Átölelt az Isten. (Ady)
Előadó: Szentpétery Péter hab. egy. docens, tanszékvezető, Evangélikus Hittudományi Egyetem, Vallás- és Társadalomtudomány Tanszék