A szabadegyetem felsőszintű ismeretterjesztési forma, mely korszerű ismereteket nyújt a társadalomtudományok, természettudományok, művészetek és irodalom köréből.
Date:szeptember 03, 2019

A TUDOMÁNYOK HATÁRAIN VII. I. félév Az Uránia Ismeretterjesztő Alapítvány szervezésében, együttműködésben az Élet és Tudomány szerkesztőségével

TÉMAFELELŐS: Lugosi Győző

IDŐPONT: Keddi napok, 17:30
6 előadás + 6 látogatás

RÉSZVÉTELI DÍJ: 4 800 Ft

2016 őszén útjára indított előadás-sorozatunk, közkívánatra, folytatódik – új szervezésben, új témafelelőssel és kissé más fölfogásban. A sorozat kitalálója és eddigi szervezője, Kálóczy Béla által megfogalmazott koncepció azonban változatlan: betekintést nyújtani hallgatóinknak a „határtalan” tudomány élenjáró honi kutatásaiba, a napirendre tűzött témák legkiválóbb magyar tudós képviselőinek segítségével. A sorozatot a kémikus és tudománytörténész akadémikus házaspár, Hargittai István és Hargittai Magdolna előadásai keretezik. Sokak örömére ismét megtisztel bennünket gondolataival Trócsányi Zoltán fizikus professzor, ezúttal egy személyesebb hangú előadással. A világtengereknek az emberiség pusztulásával fenyegető veszélyeztetéséről Rodics Katalin kutatóbiológus, Ángyán József egykori agrárminiszter főmunkatársa, a Greenpeace projektvezetője tájékoztat, s hallgatóink megismerkedhetnek két világhíres, „lendületes” – a biológia, az etológia és a (szociál)pszichológia, illetve a fizika és a nanotudomány – módszer- és eszköztárát mozgósító kutatás eddigi eredményeivel is.

IDŐPONTOK:
október 22. Az orosz/szovjet tudomány – Diadalok és tragédiák
Miért tud oly keveset a nemzetközi (és az orosz) közvélemény az oroszországi tudomány eredményeiről? Miért nem élvezhette az orosz társadalom a hazai tudomány jótéteményeit? Hogyan tette a tudomány a Szovjetuniót szuperhatalommá? Hogyan járult hozzá egyes tudományágak ellehetetlenítése a Szovjetunió összeomlásához? Mely tudományágak virágoztak, és melyeket akadályoztak? Milyen formában nyilvánult meg a tudósok üldözése a különböző szovjet korszakokban, Sztálintól Gorbacsovig? Elképzelhető-e, hogy a kiváló szovjet tudósok még nagyobb alkotásokra lettek volna képesek egy szabad társadalomban? Hogyan hatott a szovjet tudomány alakulására az államilag gyakorolt antiszemitizmus? Mennyire vetítette előre az Orosz Tudományos Akadémia sorsa a Magyar Tudományos Akadémiáét? Többek között ezekre a kérdésekre igyekszik válaszolni a tervezett előadás.
Ajánlott irodalom: Hargittai István: Eltemetett dicsőség, avagy hogyan tették a szovjet tudósok szuperhatalommá a Szovjetuniót (Fordította Silberer Vera; Budapest, Akadémiai Kiadó, 2014). Hargittai István és Hargittai Magdolna: Moszkvai séták a tudomány körül (Budapest, Akadémiai Kiadó, 2018).
Előadó: Hargittai István kémikus, az MTA rendes tagja

november 5. Egy fizikus világnézete
Egyetértünk-e abban, hogy környezetünk folyamatai többnyire bonyolultnak tűnnek? És vajon abban osztozunk-e, hogy ezeket a folyamatokat természeti törvények irányítják? Ha válaszuk igen, akkor közös alapról indulunk. De vajon elhiszik-e nekem, hogy ezek a törvények egyszerűek, érthetőek és megjegyezhetőek? Ha nem, kérem, jöjjenek el előadásomra, ahol kísérletet teszek rá, hogy állításom hihetővé váljék. Egyszerű példákon keresztül bemutatom, hogyan szemléli egy fizikus a világot. Sőt azt is elárulom, hogyan lehet elindulni azon az úton, amely elvezet odáig, hogy a világ a rendezett, áttekinthető és megismerhető arcát mutassa.
Előadó: Trócsányi Zoltán fizikus, az MTA rendes tagja, ELTE Elméleti Fizika Tanszék

november 19. Kétdimenziós anyagok előállítása és felhasználása
Réteges szerkezetű kristályok – amelyekben egy rétegen belül az atomok közötti kötések jóval erősebbek, mint a rétegek közötti kötések – gyakran előfordulnak a természetben. A grafén (a grafit kristály egyetlen rétege) 2004-es felfedezése óta azt is tudjuk, hogy atomnyi vastagságú rétegek is izolálhatók ezekből a kristályokból. Ezeket az egyetlen atom vastagságú formában is stabil kristályokat kétdimenziós (2D) anyagoknak nevezzük. A 2D anyagok legfőbb vonzereje, hogy tulajdonságaik drasztikusan különbözhetnek a tömbi (3D) kristályoktól, így az új tulajdonságok eléréséhez nem szükséges új anyagokat előállítani, csupán egyedi rétegeiket elkülöníteni. Gyakran a 2D anyagok tulajdonságaikat tekintve nemcsak a tömbi anyagoktól, de minden más ismert anyagtól is különböznek, így teljesen újszerű jelenségek figyelhetők meg bennük. A grafén egyedi tulajdonságainak feltárása 2010-ben Fizikai Nobel-díjat ért. Az előadás röviden bemutatja a 2D anyagok izgalmas, másfél évtizedes történetét, felfedezésüktől az őket jellemző izgalmas újfizikán át egészen az lehetséges jövőbeni alkalmazásokig.
Ajánlott irodalom: Hullámzó atomok. Új magyar eredmények a grafén kutatásában. Egyed László beszélgetése Tapasztó Leventével. Magyar Tudomány, 2013/1. sz. http://www.matud.iif.hu/2013/01/13.htm
Előadó: Tapasztó Levente fizikus, MTA EK Műszaki, Fizikai és Anyagtudományi Kutató Intézet, MTA Lendület-ösztöndíjas kutató

december 3. Összehasonlító agyi képalkotás emlősökben: emberekben, kutyákban és – törpemalacokban…
A nemzetközi hírnévre szert tett kutatás célja:
a biológiai és kulturális evolúció szerepének jobb megértése az emberi nyelvi kompetencia és az ezt támogató szociokognitív kompetenciák kialakulásában. A kutatócsoport kutyák tanulmányozásával indult összehasonlító neuroetológiai – vagyis viselkedéses és agyi képalkotásos – vizsgálatai 2017 óta a házisertésből kitenyésztett törpemalacokra is kiterjednek. A társállatként tartott törpemalacok és kutyák kommunikációs képességeinek összehasonlításával a kutatók azt szeretnék jobban megérteni, mennyiben törzsfejlődési és mennyiben egyedfejlődési eredmény a nyelvi jelentések feldolgozásának készsége, a szavak és általánosabban más fajok hangadásai megértésének képessége. Feltételezésük szerint a beszéd feldolgozásához szükséges agyi kapacitás jelentős része az emlősökben már évmilliókkal az előtt rendelkezésre állt, hogy az ember egyáltalán megjelent és beszélni kezdett. Vagyis a beszédfeldolgozás a már korábban kialakult, ősi agyterületeken történik. A kutatás további izgalmas kérdései: Hogyan reagálnak a malacok fajtársaik hangjára, hogyan a kutyákéra és az emberére? Hasonló neurális mintázatokat mutat-e a különböző emlősfajok agya ugyanazon szociális ingerek feldolgozásakor? Hasonló kommunikációs viselkedéseket mutatnak-e az emberek felé a kutyák és a törpemalacok? Mennyire kötődnek gazdájukhoz, félnek-e az idegenektől? Követik-e az ember által mutatott irányokat? Várnak-e segítséget az embertől, ha nem tudnak megoldani egy számukra fontos helyzetet?
Ajánlott előadás/irodalom: Andics Attila: Értik-e a kutyák az emberi beszédet. Mindenki Akadémiája, 2017. november 17. https://www.youtube.com/watch?v=SmY4pDOklHE; Andics Attila – Gácsi Márta – Faragó Tamás: Funkcionális képalkotásos vizsgálatok kutyán. Magyar Tudomány, 2015. január. 20–27. http://www.matud.iif.hu/2015/01/04.htm
Előadó: Andics Attila agykutató, pszichológus, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője, ELTE Etológia Tanszék
január 7. A tengerekről, amelyeknek minden második lélegzetünket köszönhetjük
Földünk az egyetlen ismert bolygó, amelynek felületén folyékony víz és élet található. Felszínének 71 százaléka és az élőhelyeknek alkalmas tér 90 százaléka tenger. Több élőlény van tengereinkben, mint amennyi csillag az Univerzumban. Minden második lélegzetünkhöz szükséges oxigént a tengernek köszönhetjük, hiszen a légköri oxigén 50%-át a tengerben élő fitoplanktonok termelik. Óceánjaink hatalmasak – de nem végtelenek. A valaha kimeríthetetlennek tűnt tengeri erőforrásainkat nem kezeltük kellő tisztelettel és gondossággal, s ezért mára jelentős része végveszélyben van. A kritikus tengeri élőhelyek, mint a korallzátonyok, mangrove erdők, tengeri füves területek 35%-át mára elpusztítottuk. A hajók, tengeri fúrások stb. okozta zaj tönkreteszi a hanggal érzékelő (tengerben vagyunk, ahol nincs szaglás, és a látás is korlátozott!), kommunikáló fajok tájékozódási képességét. A műanyaghulladékok, amelyek kétszer akkora felületen borítják a tengert, mint az USA területe, és amelyek darabjai minden tízedik hal testében megtalálhatók, szintén pusztítják az élővilágot. A szárazföldről érkező szennyeződés a part menti vizek jó részét annyira tönkretette, hogy vannak területek, ahol gyakorlatilag már nincs a vízben oxigén. A globális felmelegedés következtében a tengerek felszíne is felmelegszik, nő a tengerszint, és szintén növekszik a tengerek savasodása. Pedig az élet a tengerekben keletkezett, és ma is a földi élet egyik legfontosabb fenntartója. Ne hagyjuk tovább pusztítani!
Ajánlott irodalom: Bajban az óceán. National Geographic, 2015. szeptember 17. https://ng.hu/fold/2015/09/17/bajban-az-ocean/; Living Blue Planet Riport. Species, habitats and human well-being. WWF International, 2015. http://wwf.hu/media/file/1442482933_Living_Blue_Planet_Report_2015_08_31.pdf
Előadó: Rodics Katalin biológus, a Greenpeace projektvezetője

január 21. Nők a tudományban
A legtöbb tudományos pályán a nők még ma is erősen kisebbségben vannak, különösen a magasabb pozíciókban. Manapság már sokat beszélünk erről a témáról, sokan elemzik az okát és azt, milyen módon lehet ezen a helyzeten javítani. Az előadásban olyan sikeres női tudósokat mutatok be, akiknek sikerült, és akik lelkesítő példaképek lehetnek olyan nők (és férfiak) számára, akiket érdekelhet a természettudományos pálya. Kémikus kutató vagyok, és az idők során egyre jobban feltűnt a nők alulreprezentáltsága a tudományban. Elhatároztam, hogy utánajárok ennek. Közel száz, különösen sikeres női tudóssal, köztük a legtöbb élő Nobel-díjassal készítettem interjúkat pályájukról, sikereikről és nehézségeikről, amelyek ellenére erős akarattal és kitartással eljutottak szakmájuk csúcsára. Az előadásban találkozunk Nobel-díjas tudósokkal, mint Gertrude Elion, Rita-Levi Montalcini, Christiane Nüsslein-Volhard és Ada Yonath. Mások is elértek olyan eredményeket, amelyekért Nobel-díjat kellett volna kapniuk, de sajnos azt mások kapták. Ilyenek például Lise Meitner, Marietta Blau és Rosalind Franklin. Gyakran felmerülő kérdés, hogyan tudták a gyereknevelést a kutatással összehangolni – sokaknak ez okozta a legnagyobb problémát. Előadásom négy kontinens országaiból vett példákkal illusztrálja, hogy bármilyen nehéz is kiemelkedni a kutatásban és gyerekeket nevelni egyidejűleg, ez nem lehetetlen – és talán, ha erre a kérdésre a társadalom is odafigyel, egyre több nőnek fog sikerülni, ami nemcsak az ő javukat szolgálja majd, de az egész társadalmat gazdagíthatja.
Ajánlott irodalom: Hargittai Magdolna: Nők a tudományban – határok nélkül. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2015.
Előadó: Hargittai Magdolna kémikus, az MTA rendes tagja

Részvételi díj: 4 800 Ft
keddi napok, 17:30

Előadás-sorozatunkat e félévtől szervezett látogatások egészítik ki a tudomány hazai kutatóintézményeiben és közösségeinél. Ezeken a részvétel térítésmentes, de regisztrációköteles. A látogatók létszámát 15 főben maximáljuk, elsőbbséget biztosítva az előadás-sorozatra bérletet váltóknak, illetve ezen belül a sorrendben előbb jelentkezőknek. A részvételi szándékot kifejező regisztrációt a lugosi.gyozo@gmail.com e-mail címen fogadjuk; az elfogadásról visszajelzést küldünk.

október 15. Látogatás az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézetében
Cím: Tihany, Klebelsberg Kuno u. 3.
Találkozás az intézet főbejáratánál. Utazás egyénileg. (Ajánlott autóbuszjárat Budapest-Népligettől 11:00 vagy 12:15-kor, veszprémi átszállással, előre megváltott menetjeggyel.)
október 29. Látogatás az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumában
Cím: Budapest XII., Meredek u. 18.
Találkozás az Obszervatórium főbejárata előtt.
november 12. Látogatás az MTA-ELTE „Trianon 100.” Lendület munkacsoportjánál.
A munkacsoport vezetője: Ablonczy Balázs
Cím: Budapest IX., Tóth Kálmán u. 4.
Találkozás: az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont főbejárata előtt.
november 26. Látogatás az MTA Atommagkutató Intézetében
Cím: Debrecen, Bem tér 18/c.
Találkozás az intézet főbejáratánál. Utazás egyénileg. (Ajánlott utazás: vonattal a Nyugati pályaudvarról, az IC-járatok egyikével, előre megváltott menet- és helyjeggyel.)
december 17. Látogatás az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetében
Cím: Budapest, Konkoly-Thege Miklós út 15-17.
Találkozás az intézet főbejárata előtt.
január 14. Látogatás az MTA Nyelvtudományi Intézetében
Cím: Budapest VI., Benczúr u. 33.
Találkozás az intézet bejárata előtt.

Keddi napok, 16 óra