A szabadegyetem felsőszintű ismeretterjesztési forma, mely korszerű ismereteket nyújt a társadalomtudományok, természettudományok, művészetek és irodalom köréből.
Date:január 22, 2020

A TUDOMÁNYOK HATÁRAIN VIII. II. félév Az Uránia Ismeretterjesztő Alapítvány szervezésében, együttműködésben az Élet és Tudomány szerkesztőségével

Témafelelős: Lugosi Győző

IDŐPONT: keddi napok, 17:30
6 előadás

RÉSZVÉTELI DÍJ: 4 800 Ft

Természet- és műszaki tudományos előadás-sorozatunk VIII. folytatásának témái között kiemelt helyet foglalnak el a globalizációból eredő vagy azzal összefüggő új jelenségek (klímaváltozás, deszikkáció, intenzív népességmozgás és városodás, overtourism, instant mobilkommunikáció stb.), amelyek az emberiség számára egyszerre jelentenek hatalmas lehetőségeket és kockázatokat. Megismerkedünk két olyan élenjáró, korszakos jelentőségű kutatási területtel, ahol a magyar tudomány úttörő szerepet tölt be és/vagy kéz a kézben jár a nemzetközi tudománnyal (csoportos intelligencia, magfúziós energiatermelés), valamint áttekintjük az egyik legnyugtalanítóbb – idén pont hetven éve megfogalmazott – kozmológiai dilemmára, a Fermi-paradoxonra adott/adható válaszokat.

február 25. Állatok és robotok csoportos viselkedése
Az ELTE Biológiai Fizika Tanszékének és az MTA Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoportjának együttműködésében több mint egy évtizede foglalkozunk csoportos mozgással, csoportos viselkedéssel, csoportos intelligenciával. A kutatást a legmodernebb érzékelő technológiákra, statisztikus fizikára és szuperszámítógépekre támaszkodva végezzük, a munkába aktívan vonunk be robotokat, állatokat és etológusokat. Előadásomban bemutatom az elmúlt évtized szakmai történetét, amelyben a természetben megfigyelhető csoportos mozgás és csoportos viselkedés alapos vizsgálatával sikerült közelebb jutnunk az állatok csoportos döntéshozatali mechanizmusainak, azaz, ha úgy tetszik, szociális életüknek mélyebb megismeréséhez. Az új eredményektől inspirálva, olyan nagy egyedszámú repülő robotrajt is alkottunk, ami az állatok csoportos viselkedési mechanizmusait felhasználva, önálló feladatmegoldásra is képessé vált.
Előadó: Vásárhelyi Gábor fizikus, tudományos munkatárs, ELTE TTK Fizikai Intézet Biológiai Fizikai Tanszék

március 10. Tiszta energia magfúzióból

A csillagok óriási energiát termelnek stabilan, évmilliárdokon keresztül hidrogén atommagok héliummá egyesítésével, azaz magfúzióval. Fizikusok régi vágya, hogy hasonló módon működő erőműveket hozzanak létre a Földön. A legalkalmasabb folyamatok az 1950-es évek óta ismertek, és látható, hogy szinte kimeríthetetlen és környezetbarát energiaforrásként szolgálnának. A kérdés, hogy miért nem épültek még fúziós erőművek? A válasz az extrém körülményekben rejlik: 100 millió fokos gázt kellene valahogy fenntartani és szabályozni, hogy egy mesterséges csillagot tudjunk üzemeltetni. A következő évtizedben azonban jelentős előrelépés várható, mert felépül az első reaktor méretű demonstrációs berendezés, az ITER, és újabb technológiák is megjelentek, amelyek talán megkönnyítik a feladatot. Az előadásban megvizsgáljuk, egy kis ország kutatói hogyan tudnak eredményesen bekapcsolódni egy ilyen kutatásba.
Előadó: Zoletnik Sándor fizikus, Energiatudományi Kutatóközpont, Eurofusion konzorcium, Magyar Magfúziós Technológia Platform

március 24. A 21. század új veszélyforrásai 1. Mit hoz és mit (nem) okoz az 5G? Elektromágneses környezetünk és az egészség.
Az elmúlt két évtizedben a mobil hírközlés és a vezeték nélküli kommunikációs eszközök használata rendkívüli gyorsasággal terjedt el. Tekintettel arra, hogy ezek az eszközök elektromágneses sugárzásokat bocsátanak ki, jogosan merül fel a kérdés az ilyen rendszerek egészségre gyakorolt hatását illetően. Az előadásban áttekintjük a mobil kommunikáció fejlődését, az egészséggel összefüggő lehetséges kérdéseket, a környezeti rádiófrekvenciás expozíciós szintek jelenlegi nagyságát és várható alakulását, illetve a mobiltelefonok és az agydaganatok kockázatával kapcsolatos eddigi kutatásokat. Bemutatjuk az 5G-technológia új kihívásait és az elektromágneses sugárzással összefüggő expozíciós kérdéseket.
Előadó: Thuróczy György fizikus, osztályvezető, Nemzeti Népegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály Nem-ionizáló Sugárzások Osztálya

április 21. A 21. század új veszélyforrásai 2. Az élet beporzókkal vagy nélkülük.
Globálisan a kétszikű zárvatermő növények mintegy 90%-nak, köztük a legjelentősebb termesztett növények háromnegyedének beporzásában különböző beporzó szervezetek játszanak mind ökológiai, mind gazdasági szempontból kiemelkedő szerepet. Bár sokszor a legnagyobb egyedszámban jelenlévő viráglátogató a háziméh, sok termesztett és vad növényfaj megporzása nagyrészt vagy kizárólagosan csak vad beporzókon múlik. Diverzitásukat és számukat több tényező, köztük a mezőgazdasági művelés, a növényi invázió, különböző kórokozók, betegségek és a klíma is befolyásolja, amelyek az élelmiszertermelés és a biológiai sokféleség szempontjából is komoly kihívásokat állítanak. Megőrzésükre a mezőgazdasági tájban és városi élőhelyeken is számos lehetőség kínálkozik, amelyek közös eleme a fészkelőhelyek és virágforrások biztosítása. Előadásomban a beporzókat, azon belül főként a vadméheket érintő hatásokra és a megőrzésük irányába tett lépésekre szeretnék betekintést adni, részben saját kutatási eredményeink alapján.
Előadó: Kovács-Hostyánszki Anikó biológus, tudományos munkatárs, Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet, Lendület Öko­szisz­téma-szolgáltatás Kutatócsoport,
Vácrátót

május 5. A Fermi-paradoxon
„Where is everybody?” („Hol vagytok ti, mindannyian?”) – kérdezte állítólag Enrico Fermi 1950 nyarán ebéd közben, kollégáival: Teller Edével, Herbert Yorkkal és Emil Konopinskivel beszélgetve. Az olasz–amerikai atomfizikus kérdése egy felold(hat)atlan(?) dilemmát takar(t): Miként lehetséges, hogy noha a Tejútrendszerben, amelyben sok-sok milliárd csillag helyezkedik el (körülöttük rengeteg, elvileg lakható égitesttel), nagy valószínűséggel létezniük kell fejlett földön kívüli civilizációknak, mégsem talál(t)unk rájuk vonatkozó bizonyítékokat. A Fermi-paradoxon által felvetett ellentmondásra, amelyet Frank Drake amerikai csillagász 1960-ban kidolgozott formulája foglalt képletbe, sokféle válasz született s születik. Hol tart napjainkban a tudomány a Földön kívüli élet kutatásában?
Előadó: Szathmáry Eörs fizikus, akadémikus, főigazgató, MTA Ökológiai Kutatóközpont, egyetemi tanár, ELTE TTK Biológiai Intézet

május 12. A 21. század új veszélyforrásai 3. Klímaváltozás hatására felbukkanó kórokozók: mi jöhet és mit tehetünk?
A Földünk egészét érintő folyamatok – mint a klímaváltozás, a globalizáció, az urbanizáció – helyben is erősen éreztetik hatásukat. A kórokozók, mint miden élőlény, környezetük változásakor vagy alkalmazkodnak, vagy elvándorolnak, vagy kipusztulnak. Utóbbi az emberek számára szerencsés kimenetel, az előbbi kettő esetben azonban járványügyi problémákkal számolhatunk. Előadásomban példákon keresztül szeretném bemutatni, hogy miként kerülhetnek be új kórokozók Magyarországra, és ezek megjelenésével s főleg esetleges megtelepedésével milyen járványügyi veszélyeknek lehetünk kitéve. Kitérek arra is, hogy miként lehet proaktív módon fellépni az ilyen, újonnan felbukkanó kórokozók ellen. A nemrég kidolgozott, a felbukkanó kórokozók dokumentációján, értékelésén, monitorozásán és az ezt követő megelőzési intézkedéseken alapuló ún. DAMA protokoll (Document, Assess, Monitor, Act) alkalmazása reményt ad a hatékony járványügyi megelőzés megvalósításához.
Előadó: Földvári Gábor parazitológus, tudományos főmunkatárs, Ökológiai Kutatóközpont, Evolúciótudományi Intézet, egyetemi docens, Állatorvos-tudományi Egyetem Parazitológiai és Állattani Tanszék