A szabadegyetem felsőszintű ismeretterjesztési forma, mely korszerű ismereteket nyújt a társadalomtudományok, természettudományok, művészetek és irodalom köréből.
Date:szeptember 04, 2019

UTUNK A 20. SZÁZADBAN A Horthy-korszak, 1919–1945

ELŐADÓ: Romsics Ignác történész

IDŐPONT: keddi napok, 17:30
6 előadás

RÉSZVÉTELI DÍJ: 4 800 Ft

Lehet-e történelmi eseményeket érzelmi alapon megítélni? Természetesen lehet. Szükség van-e nemzeti alapon működő érzelmekre? Természetesen igen. Szolgálhatja-e a nemzet kialakulását, fennmaradását magas hőfokú nemzeti érzelem? Természetesen igen. Vajon akkor is, ha nem valós történelmi tényeken alapul ez a mély elkötelezettség? Természetesen igen. Lehet-e érzelmileg mélyen elköteleződve egy ügy iránt egy másik nemzet is, a miénkkel akár ellentétesen is? Természetesen igen. Lehet-e mindkettőnknek igaza, miközben egymásnak ellentmondunk? Természetesen igen. Szükség van-e a nemzeti érzelem mellett tárgyilagos, a történelmi hűséget követő álláspontok megismerésére? Természetesen igen.
Ezek a kérdések jártak a sorozat szerkesztőjének fejében, amikor az alábbi történelmi sorozatról gondolkodott. A válaszoknak és a kérdéseknek egyaránt üzenetük van. Mi következik ezekből? A nemzeti tudat kialakulásához fontosak a mély érzelmek – olyankor is, ha legendákon vagy éppen hitbéli alapokon nyugszanak. Kodállyal szólva, hagyjuk meg a népnek az ő hitét! Ám tudjuk, hogy az érzelmek olykor megtévesztik az embert, a tisztánlátás érdekében ezért szükségünk van korrekt, tárgyilagos, hiteles forrásokból merített ismeretekre is. Tudomány és érzelem együtt alkothatja a nemzeti tudatot.
A fenti gondolatokkal kereste meg a szerkesztő Romsics Ignác professzor urat egy, a 20. század történelméről szóló előadás-sorozat megtartására. Szerencsére elgondolásaik találkoztak.

IDŐPONTOK:
október 15. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és a trianoni békeszerződés
Minden történelmi eseménynek – a címben foglaltnak is – megvan az olykor évtizedekre visszanyúló előzménye. 1878-ban a monarchia megszállja Bosznia-Hercegovinát. A franciák és a németek egymás ellen fegyverkeznek Elzászért. Oroszország a törökökkel háborúzik. Európában politikai merényletek vannak (II. Sándor cár, Sztolipin miniszterelnök, Carnot francia köztársasági elnök, Sissy, Castillo spanyol miniszterelnök, I. Umberto olasz király). A birodalmakba szorult kis nemzetek pedig arra készülődnek, hogy ha háború lesz, kiharcolják maguknak nemzeti függetlenségüket. Európa egy puskaporos hordó. Ekkor történik a szarajevói merénylet. A háború végére nagy birodalmak bomlanak fel, Európában kis nemzetállamok jönnek létre, Magyarország is visszaszorul nagyjából az etnikai határain belülre.

október 29. Fasizmus, diktatúra, demokrácia? A Horthy-rendszer jellege
Bár a Horthy-korszak immár több mit két emberöltő óta a múlté, emlékezete és megítélése napjainkban is élénk viták tárgya. Vannak, akik a tényekre fittyet hányva még ma is fasiszta diktatúrának tartják, míg mások idealizálják, és a parlamentáris demokráciákkal rokonítják. A korszak kutatóinak többsége viszont nem tartja sem ennek, sem annak, hanem korlátozott parlamentarizmusként vagy autoriter rendszerként írja le. Az előadás erre a dilemmára kíván válaszolni a kormányzó jogkörének, a pártviszonyoknak és a választási rendszer jellegzetességeinek a bemutatásával.

november 12. A hárommillió koldus országa? A Horthy-korszak társadalma
A megbélyegző címkét, mely szerint a két világháború közötti Magyarország 8–9 millió lakosának a harmada koldusszegénységben élt volna, érdekes módon nem a korszak baloldali, hanem jobboldali ellenzéke ragasztotta először a rendszerre. A későbbiekben, különösen az 1945 utáni évtizedekben viszont jellemzően a baloldal alkalmazta. Mi az igazság? A kor társadalmának és életviszonyainak sokoldalú bemutatása keretében az előadás erre a kérdésre is választ fog adni. Az, hogy több milliós nagyságrendben éltek emberek a szegénység vagy a szűkösség különböző szintjein, vitathatatlan. A koldus- vagy mélyszegénység azonban jóval kevesebbek mindennapjait jellemezte.

november 26.
Művelődés és oktatásügy a Horthy-korszakban
A politikai rendszer autoriter jellege ellenére a korszak kulturális életét minden művészeti ágban a pluralizmus, vagyis a különböző stílus- és ideológiai irányzatok egymás mellett élése jellemezte. Ezek áttekintése mellett az előadásban szó lesz az emberek művelődési szokásainak átalakulásáról, az olvasás terjedéséről, a rádióhallgatásról és a moziba járásról is. Megkülönböztetett figyelmet kap az oktatásügy, amely sem azelőtt, sem azóta nem részesült olyan jelentős kormányzati támogatásban, mint akkor. A népiskolai hálózat fejlesztése és az analfabetizmus visszaszorítása mellett erről tanúskodik három vidéki egyetemünk felépítése is. Az oktatás szellemét a korszak egészéhez hasonlóan keresztény-nemzeti ideológia hatotta át, amelynek az antiszemitizmus integráns eleme volt.

január 7.
Revízió és külpolitika, 1920–1941
Bár az 1920-as évek utolsó harmadáig kevés szó esett róla, a Horthy-rendszer külpolitikájának alapja kezdettől az 1920-as trianoni békeszerződésben megállapított új határok megváltoztatása, vagyis revíziója volt. Ennek formáját és mértékét tekintve azonban a közvélemény és a politikai elit is megosztott volt. Sok híve volt a „mindent visszá”-nak, mások viszont belenyugodtak volna az etnikai elv korrekt érvényesítésébe. Voltak fegyveres akciókra készen állók, és voltak tárgyalni akarók. A különböző elképzelések áttekintése után az előadás részletesen foglalkozik az 1938 és 1941 közötti tényleges revíziós eredmények külpolitikai kontextusával és tartalmi kérdéseivel, így például a visszacsatolt területeken élők nemzetiségi összetételével.

január 21. Magyarország a II. világháborúban
A II. világháborúban való részvételt Magyarország nem kerülhette el. Egyáltalán nem volt azonban mindegy, hogy belépésünkre mikor és milyen körülmények között került sor. A Szovjetunió elleni 1941. júniusi hadba lépés formailag jogszerű volt, politikailag azonban – miután Németország nem követelte – hiba. Erre idővel, az 1943. januári doni katasztrófa után a kormány is rájött, ezért 1943 tavaszától az angolszász hatalmakkal tárgyalt, és a háborúból való kiugrásra készült. Romániától eltérően Magyarországnak azonban ez nem sikerült. A szovjet hadsereg így nem barátként vagy szövetségesként, hanem ellenségként érkezett magyar területre, és csak súlyos harcok árán, 1945 áprilisára vette teljes mértékben birtokba az országot.