A szabadegyetem felsőszintű ismeretterjesztési forma, mely korszerű ismereteket nyújt a társadalomtudományok, természettudományok, művészetek és irodalom köréből.
Date:január 22, 2020

UTUNK A 20. SZÁZADBAN A szovjet táborban, 1945–1990

ELŐADÓ: Romsics Ignác történész

IDŐPONT: keddi napok, 17:30
6 előadás

RÉSZVÉTELI DÍJ: 4 800 Ft

Az Utunk a 20. században című sorozatunk a 2. világháborúval zárult. A nagy érdeklődés és az aktív részvétel az előadót és a szerkesztőt arra ösztönözte, hogy a sorozatot az ezt követő korszak részletes áttekintésével folytassák. Ezt az időszakot már a mai idősebb korosztály is átélte. Az előadó a tavaszi félévben is részletesen tárgyal a társadalmi, gazdasági és politikai eseményekről, de egyúttal összegez is. Egyaránt szól a tanúkhoz és a fiatal generációkhoz.
A 2. világháború végére kialakult katonapolitikai helyzet után a győztes nagyhatalmak között érdekkonfliktusok keletkeztek. A kompromisszumok eredményeként 1944–45-ben Magyarország az északi, keleti és déli szomszédjaival együtt a Szovjetunió fennhatósága alá került. Az a közel fél évszázad, amely alatt hazánk a „szovjet táborhoz” tartozott, négy jól elkülöníthető alperiódusra osztható:
• az 1944-től 1949-ig tartó átmeneti időszak,
• az 1949-re kialakult diktatúra Rákosi nevével fémjelzett változata 1956-ig,
• az 1956-os forradalom és szabadságharc két hete és
• az 1956-tól 1989-ig tartó Kádár-korszak.
E négy korszakról hat előadásban hallhatunk. Sorozatunk a köztársaság 1989. október 23-ai kikiáltásának és az 1990-es választások eredményeinek ismertetésével zárul.

február 18. A koalíciós évek, 1944–1949
Közvetlenül a háború után az országban még a magántulajdonon és piaci automatizmusokon alapuló gazdaság működött. A politikai és a kulturális életben alig korlátozott pluralizmus érvényesült. A későbbiekben egyre jobban megerősödtek a kommunista törekvések. Céljuk a politikában a többpártrendszer felszámolása és a hatalom kizárólagos birtoklása, a gazdaságban a magántulajdon megszüntetése és a tervgazdálkodás bevezetése, társadalmi téren totális elitváltás. Hogyan történt meg ez a hatalomváltás? Mi volt a megszálló szovjet erők szerepe ebben a folyamatban?

március 3. Rákosi diktatúrája és Nagy Imre reformkísérlete, 1949–1956
Az 1949-re kialakított totalitárius diktatúra legfontosabb ismertetőjegyei az egypártrendszer, a hierarchikusan felépített tömegpártnak alárendelt államélet, az emberi élet minden szféráját szabályozni kívánó hivatalos ideológia és a társadalmat permanens rettegésben tartó terrorrendszer voltak. Volt-e külpolitikai mozgástere e diktatúrának? Milyen gazdaságpolitika tartotta fenn ezt a rendszert? Hogyan értékelhető Nagy Imre reformkísérlete az 50-es évek első felében? Miért siklott ki e desztalinizációs folyamat?

március 17. Az 1956-os forradalom és szabadságharc
Rákosi diktatúrájára, illetve Nagy Imre reformkísérletének megfeneklésére a magyar nép 1956 októberében fegyveres felkeléssel válaszolt. E két hét alatt a kormánynak, a pártoknak és a felkelés vezetőinek különböző kibontakozási elképzelései voltak, miközben a fegyveres harcok dinamikája is változott. A magyar forradalom bukása ellenére mégis vízválasztó volt az ország 2. világháború utáni történetében. Mi volt ennek a súlyos áldozatokkal járó küzdelemnek a pozitív hozadéka?

március 31. Kádár-korszak: megtorlás és konszolidáció

A mintegy 30 éves Kádár-korszak első szakasza a hatalomra kerüléstől 1962–1963-ig tartott. Ezt az időszakot a forradalmárokkal való véres leszámolás, a diktatúra intézményrendszerének a restaurálása, Kádár személyi hatalmának megszilárdulása és végül a rendszer nemzetközi elismertetése jellemezték. Közben egyértelművé vált, hogy 1956 alapvető céljai – a függetlenség és a demokrácia – nem valósulhatnak meg. Az is látszott, hogy az 1956 előtti sztálinista politikához nincs visszatérés. Hogyan szorultak ki a hatalomból Rákosi, Gerő és társaik? Milyen gazdasági átalakítások történtek ebben az időszakban?

április 14. Kádár-korszak: a gulyáskommunizmus és a három „T” politikája

A Kádár-korszak második szakasza az 1980-as évek végéig, a rendszer bukásáig tartott. Az „érett kádárizmus” legfontosabb jellegzetességei a diktatúra totális jellegének autoriterré válása, a társadalom alrendszereinek – gazdaság, oktatás, tudomány, kultúra stb. – bizonyos mértékű önállósodása, a tervgazdaság racionalizálása voltak. Mennyiben volt az enyhülési politika Kádár józan belátása, illetve mennyire volt kényszerű cselekedet? Mi volt az akadálya a valódi liberalizációnak?

április 28. A kommunizmus bukása

Az 1989–1991-es kelet-európai, és ezen belül a magyarországi átalakulást több külső és belső tényező találkozása és egymásra hatásuk idézte elő. Milyenek voltak ekkor a nemzetközi erőviszonyok? Milyen átrendeződés történt a külpolitikai erőtérben? Hogyan hódítottak teret a piaci mechanizmusok? Mely egyéni kezdeményezések és belső társadalmi mozgalmak járultak hozzá a történelmi jelentőségű változáshoz?