A szabadegyetem felsőszintű ismeretterjesztési forma, mely korszerű ismereteket nyújt a társadalomtudományok, természettudományok, művészetek és irodalom köréből.
Date:augusztus 29, 2017

WAGNERTŐL BARTÓKIG

ELŐADÓ: Kocsis Gábor zenetörténész

IDŐPONT: Szerdai napok, 17:30
8 előadás

RÉSZVÉTELI DÍJ: 6 400 Ft
Bartók a magyar zene történetének egyik legizgalmasabb alakja, egyszerre egyetemes, európai és mégis gyökeresen magyar. Sajnos zenéje itthon még ma sem talált utat a széles közönséghez. Sokan tisztelik, kevesen szeretik, s talán még kevesebben értik. Ahogy Illyés Gyula írta: több a híve, mint az értője.
Valóban, zenéjének modern nyelve igencsak megnehezíti műveinek befogadását, de ezen túljutva egészen különleges világ nyílhat meg előttünk. Az operájában is ezt látjuk: a Kékszakállú várának komor falai egy teljes világot takarnak.
Idei sorozatunkban megkíséreljük megérteni Bartók gondolkodását, problémáit, s igyekszünk eljutni magához az emberhez. Választ keresünk arra is, miért ilyen nehezen befogadható zenéjének nyelve, s ehhez nagy vonalakban áttekintjük az életmű legjelentősebb műveit.
Előtte két olyan szerzőt hallgatunk, akiknek munkássága elválaszthatatlan tőle: Wagnert, akiért még zeneakadémistaként rajongott, s Richard Strausst, aki a XX. századba vezette át.



IDŐPONTOK:

október 18. Wagner: Trisztán és Izolda (1857–59)
november 15. R. Strauss: Imigyen szóla Zarathustra (1896), Salome (1905)
november 29. Bartók: Kossuth (1902), I. hegedűverseny
(1907–1908), I. vonósnégyes (1908)
január 10. Bartók: A Kékszakállú herceg vára (1911)
január 24. Bartók: A fából faragott királyfi (1914–17), A csodálatos mandarin (1918)
február 7. Bartók: Táncszvit (1923), Cantata profana (1930)
február 21. Bartók: Magyar népdalok (1930), Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára (1936)
március 7. Bartók: Concerto (1943), 3. zongoraverseny (1945)