Kultúrák keresztútján

Az emberi civilizációk azonosság-, különbség- és másság képe IV.

Elérkeztünk a 3 éve elindított sorozat befejező részéhez!

A sorozat első részében megvizsgáltuk az ember természeti és társadalmi meghatározottságát. Az emberi jelenséget komplex módon természeti és társadalmi összefüggésként, folyamatos változásként tanulmányoztuk.

A második részben tanulmányoztuk az emberi társadalmak, államok kialakulásának folyamatát, a centrum–periféria viszonyrendszerek változásait és ezek hatásait az emberiség életére.

A harmadik részben azzal foglalkoztunk, hogy az emberiség, a különböző civilizációk hogyan látták saját világukat, annak változásait és a háttérben működő kölcsönhatásokat. Arra kerestük a választ, hogy mi történt a különböző eszmeáramlatokkal, ha intézményesültek. Hogyan lett az erkölcsi-, jogi-, filozófiai és politikai problémafelvetésekből egyre markánsabb ideológiai rendszer a társadalmi csoportok kezében? Mit jelentett a közösségeknél az azonosság és a másság fogalma – különösen akkor, ha más civilizációkkal is találkoztak? Mitől függött az emberi élet „értéke”? Hogyan változott a „szabadság” fogalma és célja?

A sorozat negyedik részében azt vizsgáltuk, hogy a technikai és tudományos változások, felfedezések hogyan hatottak a különböző civilizációkban a munkamegosztás változásaira, az életmódra, a társadalmak fejlődésére, gondolkodásmódjára, a művészeti ábrázolásokra és az eltérő civilizációk kapcsolatára: együttműködésükre és ellentéteikre. Milyen okok és előzmények miatt jöttek létre a 18-19-20. századi nagy ideológiák, és mi okozza bukásukat és felbomlásukat? Jó vagy rossz a globalizáció folyamata? 

A sorozat (5.) befejező részében az eddig horizontálisan, kontinens- és civilizációfüggően vizsgált jelenségeket most komplex módon, vertikálisan vizsgáljuk, az emberi történelem tanulságait feltárva. Együtt elemezzül a múlt, a jelen sajátosságait és a jövő lehetőségeit.

Lehetséges-e a mai politikai-gazdasági világrendszer állapotai között egy olyan új, 21. századnak megfelelő globális világszemléletet és cselekvési alternatívát kialakítani, amely a történelmi tapasztalatok alapján képes erőszak nélkül kezelni az emberiség előtt álló természeti és szociális válsághelyzeteket – méghozzá úgy, hogy tiszteletben tartja és segíti a természeti, kulturális és politikai diverzitást, a különböző civilizációk sajátosságait és pozitív hagyományait?

Képesek vagyunk-e az emberi jelenséget fönntartani a Föld felszínén – megértve, hogy az emberiség egyszerre természeti, biológiai és társadalmi jelenség, és a mai tudásával, történelmi tapasztalataival, illetve technikai-civilizációs fejlettségével az egész Föld természeti kincseiért, élővilágáért mint saját létfeltételéért felelős?

 

IV. évfolyam I. félév
8 alkalom

Részvételi díj: 8000 Ft
Keddi napok, 17:30 óra

Előadó:
Kopcsik István

 

Előadások:

október 25.  Az ember és a természet kapcsolata a múlt­ban, a jelenben és a jövőben. Az emberi szexualitás (férfi–nő kapcsolat) természeti és társadalmi jellegzetességei

november 8.  Az emberi közösségek típusai a családtól – etnikum, nemzet, nemzetiség – a globális világbirodalmakig

november 22.  Világképek, eszmék, vallások, ideológiák és intézményeik a múltban, a kezdetektől a XIX. századig

december 6.  Világképek, eszmék, vallások, ideológiák és intézményeik a XX. és XXI. században

január 3.  Az erőszak szerepe az emberi közösségek közötti ellentétek megoldásában, és ennek következményei a múltban, a jelenben, kockázatai a jövőben

január 17.  Nevelés, oktatás, egészség. Keretek és tartalmak: az „emberi jogok” a múltban, a jelenben és a jövőben

január 31.  Az emberiség jövőjének alternatívái. A jövő világproblémái: tudás és tudatlanság, szabadság és kiszolgáltatottság együttélése, 10 ezer év örökségének tapasztalatai alapján. Van-e esély egy élhető, biztonságos jövő kialakítására?

február 14.  Az élet és halál természeti és társadalmi összefüggései

Következő előadások:

Ma
WordPress Cookie Plugin by Real Cookie Banner