A szabadegyetem felsőszintű ismeretterjesztési forma, mely korszerű ismereteket nyújt a társadalomtudományok, természettudományok, művészetek és irodalom köréből.
Date:augusztus 26, 2021

Az emberi civilizációk azonosság-, különbség- és másságképe IV. Az Emberi Jelenség

ELŐADÓ: Kopcsik István

IDŐPONT: keddi napok, 17:30
7 előadás

RÉSZVÉTELI DÍJ: 5 600 Ft

A sorozat első részében megvizsgáltuk az ember természeti és társadalmi meghatározottságát. Az emberi jelenséget komplex módon természeti és társadalmi összefüggésként, folyamatos változásként tanulmányoztuk. A sorozat második részében szemügyre vettük az emberi társadalmak, államok kialakulásának folyamatát, a centrum–periféria viszonyrendszerek változásait és ezek hatásait az emberiség életére. A harmadik részben azt vizsgáltuk, hogy az emberiség, a különböző civilizációk hogyan látják saját világukat, esetleges változásait és azok egymásra hatásait az eszmék, a jog és a filozófia tudatformáján keresztül.
A sorozat új, negyedik részében azt fogjuk vizsgálni, hogy a technikai és tudományos változások, felfedezések hogyan hatottak a különböző civilizációk munkamegosztás változásaira, az életmódra, a társadalmak fejlődésére, gondolkozásmódjára és a művészeti ábrázolásokra. Ezek összessége és keveredése hogyan hat a különböző korok világfelfogására és az eltérő civilizációk kapcsolatára: együttműködésére és ellentéteire.
Milyen okok és előzmények miatt jöttek létre a XVIII–XIX–XX. századi nagy ideológiák, és mi okozza bukásukat és felbomlásukat? Mit értünk ma emberi jogokon, és hogyan érvényesülnek a gyakorlatban? Lehetséges-e a mai politikai-gazdasági világrendszer állapotai között egy olyan új, XXI. századnak megfelelő globális világszemléletet és cselekvési alternatívát kialakítani, amely – a történelmi tapasztalatok alapján – képes erőszak nélkül kezelni az emberiség előtt álló természeti és szociális válsághelyzeteket – méghozzá úgy, hogy tiszteletben tartja és segíti a természeti, kulturális és politikai diverzitást, a különböző civilizációk sajátosságait és pozitív hagyományait?

október 12. Az „ösztönös” és céltudatos munka szerepe az élővilágban, az emberré válásban és a társadalmi lét kialakulásában és változásaiban. A korai államok és társadalmak jellegzetességei: a technikai civilizáció kialakulása és hatása a társadalmi tudatformákra és intézményrendszerekre. Az egyiptomi és a közel-keleti világ i. e. IV. évezredtől az i. e. IV. századig.
október 26. A hellén, a perzsa és a római világ jellegzetességei. Hasonlóságok és különbségek az i. e. VIII. századtól 476-ig. A bizánci, az arab, a frank és a viking világ jellegzetességei. Hasonlóságok és különbségek a VI. századtól a XIV. századig.
november 9. Az indiai és kínai világ jellegzetességei. Hasonlóságok és különbségek az i. e. III. évezredtől a XIV. századig.
november 23. Az amerikai világ jellegzetességei. Hasonlóságok és különbségek az i. e. I. évezredtől a XV. századig.
január 4. Új világ születik: a világcivilizációk hatása egymásra a XVI. századtól XIX. századig. Az ipari forradalmak és a gyarmatosítás második hullámának hatásai és következményei a világban.
január 18. Tudományos technikai forradalom és a civilizációtól független barbarizmus uralomra jutása a világban. A XX. század csodái és katasztrófái.
február 1. A XXI. század világproblémái: tudás és tudatlanság együttélése, 6 ezer év öröksége. Van-e kiút és élhető jövő?