Melyik a(z „igazi”) magyar nyelv? A művelt (pesti) köznyelv? A „tiszta forrás” nyelvjárások? Vagy inkább a régi magyar nyelv? És ott kinek, kiknek a nyelve?

A magyar nyelv nem egyetlen nyelvváltozat, hanem valamennyi változatának összessége, a nyelvjárásoktól a köznyelven, szaknyelveken, szlengeken, a kétnyelvű beszélők kontaktusváltozatain stb. át az argóig. Az egyes nyelvváltozatok sajátos vonásai, használati köre, funkciói és persze mindenkori megítélésük a nyelvhasználók részéről jelentősen eltér egymástól. A mai változatokat többé-kevésbé ismerjük (vagy inkább ismerni véljük), és általában megvan róluk a sommás véleményünk. Árnyalódna ez a vélemény (nemcsak a nyelvváltozatokról, hanem talán a nyelvhasználó embertársainkról is), ha kicsit többet tudnánk az előzményekről, arról, hogy a magyar nyelv mindig is változatokban élt, és hogy a mai változatok a régiek folytatásai – miközben folyamatosan változtak és változnak a beszélők életkörülményeinek, gondolkodásának átalakulásával. Az előadások célja – többek között sok korabeli példa bemutatásával – ennek az árnyaltabb képnek a megrajzolása.