február 17.      A Föld története mélyebben

Az előző félévben elkezdett izgalmas előadás folytatásaként mélyebbre merülünk a Földünk megismerésében mind a valóságos mélység, mind a részletek vonatkozásában. Hogyan keletkezhetett a Földön víz? Hogyan működik az óceánok alatti kéregképződés? Milyen energiatartalékokkal rendelkezik a Föld? Van-e a hőkisugárzásnak következménye – létezik-e földi energiamérleg? Növekszik-e vagy csökken a Föld mérete? Létezik-e
matematikai, kvantumfizikai modell a Föld jövőjére vonatkozóan?
Előadó: Völgyesi Lajos geofizikus, akadémikus

március 3.       A földi élet létrejötte és korai evolúciója

Az előző előadáshoz közvetlenül kapcsolódik a földgolyón kialakuló élet és annak további alakulása. Az evolúciós fejlődés korai szakaszának kutatása napjainkban is foglalkoztatja a tudósokat. Miként definiálható az ,,anyag élő állapota”? Mennyire volt gyors és mennyire volt szükség­szerű kémiai esemény a földtörténet hajnalán az élet létrejötte? Létre lehet-e hozni élőnek tekinthető kémiai rendszereket mesterségesen? Folyamatos volt-e az evolúció, vagy voltak-e ebben visszaesések vagy újrakezdések? Van-e iránya, célja, illetve korlátja az evolúciónak?

Előadó: Szilágyi András fizikus-evolúcióbiológus, tudományos főmunkatárs, HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, Evolúciótudományi Intézet

március 17.    Egy megbecsült Habsburg

Érdekes a magyar történelem. Mindig harcoltunk valamilyen külső ellenség ellen, kalandoztunk, vagy külföldi uralkodókat segítettünk, vagy a szabadságunkért fogtunk fegyvert. Ez zajlott évszázadokon át. Aztán a XIX. században megbékéltünk, kiegyeztünk, és csaknem 50 évig nem kellett senki ellen fenekedni. Virágzásnak indult az ország, mint még soha. Nem volt se külső, se belső ellenség, nem voltak pártütők sem. De a vége mégsem lett jó: elvesztettük az ország nagy részét, a felkent királyunkat puskatűzzel fogadtuk, és a magunk lábára próbáltunk állni.

Ennek a korszaknak volt egy különleges alakja, akinek az élete csaknem 100 évet ölelt át. Volt koronaherceg, száműzött a hazájából, európai uniós képviselő, diplomata, és bár nem a határainkon belül született, kiválóan megtanult magyarul – mi több, évekig képviselte a magyarság érdekeit nemzetközi fórumokon is.

Előadó: Prőhle Gergely volt államtitkár, a Habsburg Ottó Alapítvány elnöke

március 31.    Teremtésközelben – itt, a Földön

A mai generációknak már vannak ismeretei a Svájcban épített és működtetett hatalmas kutatóintézetről, a CERN-ről. Tudósok ezrei dolgoznak már ott évtizedek óta, percre pontos beosztással, és kutatják az anyag titkait. Az előadás során áttekintést kapunk arról, hogy mi az a Standard Modell, amelynek alapján a tudósok a mikrovilág jelenségeit értelmezik. Vajon ez a „végső igazság”? Szó lesz a CERN gyorsítókomplexumának fejlődéséről: hogy hogyan lett a CERN a világ vezető nagyenergiás kutatólaboratóriuma? Végül, hogyan kapcsolódik össze az elképzelhetetlenül kicsiny az elképzelhetetlenül naggyal: mit tudunk meg a mikrovilág tanulmányozásából az Univerzum történetéről? Hogyan „teremtődött” a világunk? Milyen kozmológiai modellt rajzolnak elénk a cerni kísérleti eredmények?

Előadó: Sükösd Csaba címzetes egyetemi tanár, magfizikus

április 14.        Helyünk a pénzügyi-gazdasági térben

A pénzügyi kérdésekkel mindannyian naponta foglalkozunk, legyen ez az ország gazdasági állapota és az abból adódó kedvezmények, illetve terhek, vagy olyan helyzetek, amikor a pénztárcánk vagy bankkártyánk után nyúlunk, és fizetünk a megvett áruért vagy szolgáltatásért. Senkinek sem közömbös, hogy ezekből az akciókból elégedetten vagy csalódottan kerül ki.

Növekedés és egyensúly: válságban van-e a magyar gazdaság? Kamatok és forintárfolyam: hogyan értékelik a pénzpiacok a magyar gazdaság teljesítményét? Választás előtt és után: mennyiben tudja módosítani egy választási év az ország költségvetését? Az euró mint nemzetstratégiai cél: gazdasági és politikai akadályok.

Előadó: Madár István közgazdász, a Portfolio vezető elemzője

április 28.        Politikai viselkedések

A tavaszi félév legizgalmasabb eseménye kétségkívül az országgyűlési választás lesz. A sok latolgatás helyett hitelesebb képet adnak erről az egyéni elfogultságot nagymértékben kizáró konkrét mérések. Az előadást a szerkesztő a sorozat végére tette annak érdekében, hogy az év elejei várakozás összevethető legyen a majdani tényleges végeredménnyel. Ennek megértéséhez szükséges a mérési módszerekkel és a politikai viselkedésformákkal is megismerkedni. Milyen politikai viselkedési formák léteznek a mai magyar társadalomban? Melyek azok a történelmi és társadalompolitikai előzmények, amelyek formálják ezeket a karaktereket? Milyen előrejelzéseket mért a Társadalomtudományi Kutatóközpont a választások előtt? Mennyiben tudják átrétegezni a társadalmunkat a választások eredményei? Mi lehet az alapvető oka a tényleges választási eredménynek?

Előadó: Dr. Szabó Andrea szociológus, politika­tudós, ELTE Állam és Jogtudományi Kar, Politika­tudományi Intézet habilitált egyetemi docens, ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont, Politikatudományi Kutatóintézet, tudományos főmunkatárs