február 11.      Kína I.

A földrajzzal és az utóbbi évtizedek hihetetlen gazdasági fejlődésével való rövid ismerkedés után a kínai kultúra kezdeteire irányítjuk a figyelmünket. Vajon hány ezer éves a teafogyasztás és a selyemkészítés hagyománya, milyen ősi az első zenei rendszer? Milyen formában él ma a világban Kína két ősi filozófiája, a konfucianizmus és a tao? Hogyan kezdődött Kína és Tibet kapcsolata, és miért muszlim Közép-Ázsia? Milyen az Indiából átvett buddhizmus kínai arca? Utunk káprázatos császársírok, kolostorok és barlangtemplomok között vezet, különböző dinasztiák fővárosaival ismerkedünk, és bepillantást nyerünk a festészet és a kertművészet kezdeteibe is.

február 25.      Kína II.

Kína közel száz évig áll mongol uralom alatt, ekkor épül a legendás Xanadu. Majd uralomra kerül az utolsó kínai Han-dinasztia, felépül a pekingi Tiltott Város, illetve a Nagy Fal legtöbb ma látható része, és Európa beleszeret a kínai porcelánba. Ebből az időszakból származnak a régi Peking hangulatát ma is őrző hutongok. Aztán mandzsu uralom következik, majd a nyugatiak megjelenésével megkezdődik a „nemzeti megaláztatás” időszaka. Az évezredes kínai színházi és zenei hagyomány a pekingi operában csúcsosodik ki. A XX. sz. első fele japán hódítás és véres háborúk jegyében telik, és a történelem színpadára lép Szun Jat-szen, Csang Kaj-sek és Mao Ce-tung. Mielőtt elbúcsúzunk Kínától, gyönyörködünk néhány ősi városában és az ország káprázatos tájképi szépségében.

március 11.    Japán I.

A 2. világháború óta nem volt egyetlen nép sem, amelynek a lelkével annyit foglalkoztak, mint a japánokéval. Milyenek is ők valójában? Sokat elárul erről a senki más által nem gyakorolt ősi természetvallásuk, a sintó, amelynek meglátogatjuk legfontosabb szentélyeit. Icukusima tengerben álló, cölöpökre épített ősi színházában ma is minden évben megrendezik a legkifinomultabb japán színházi műfaj, a nó fesztiválját. A sintóhoz kötődő mitológiában gyökerezik a legősibb japán tánc, a kagura is. Az iszei nagyszentély első számú papnője a mai napig a császári család tagja. De mekkora is volt a hatalma valójában a japán császárnak? Hogyan kerültek a kínai kultúra elemei Japánba, és mikortól beszélünk szamurájokról? Megemlékezünk a világirodalom első regényéről, de természetesen a szokásos földrajzi bevezető sem marad el.

március 25.    Japán II.

A buddhizmus is a kínai kultúra részeként érkezik Japánba. Már a kínai változata is jelentősen eltér az eredeti tanítástól, de milyen a japán buddhizmus, különös tekintettel a zenre? Ahogy az előző alkalommal sintó szentélyeket látogattunk, ezúttal szebbnél szebb buddhista templomok és kolostorok következnek.

A XII. század végétől Japánt a császár jelképes hatalmának fenntartása mellett ténylegesen sógunok irányítják. A szamuráj szellem virágkora ez, amelyet a végtelenségig önfeláldozó, de a művészetekben is jártas harcos ideálja jellemez. A sógunok bőkezűen támogatják a művészeteket, pompás szamurájvárak épülnek, és létrejön az egyszerűség kifinomult esztétikája. A harcművészetek ma többek között a kendóban és szumóban élnek tovább.

április 15.         Japán III.

A XX. század első fele először Japán terjeszkedéséről, majd annak megtorlásáról szól. Azóta Japán a leglojálisabb nyugati szövetséges, amely hihetetlen gazdasági fejlődést produkált. Arculata a néplélek kettősségével összhangban egy hipermodern országot mutat, amely rengeteg mindenben híven őrzi a hagyományt. Az előadás Japán mindkét arcát illusztrálja majd.

április 29.         Japán IV.

A japánok az írást, a kalligráfia hagyományát és a három klasszikus kifinomult művészetet
(a teaszertartást, a virágrendezést és az illatok élvezetét) is a kínaiaktól vették át. Ez a tradíció ma már Kínában is újraéled, Japánban azonban nem is törte meg semmilyen kultúraromboló diktatúra. A japán festészet és kertművészet szintén a kínaiban gyökerezik, de a japánok a „lebegő világ” fametszeteivel újat és Európában (is) hihetetlenül népszerű műveket alkottak. Ugyancsak ennek a világnak a terméke a világhírű kabuki színház. Számos európai, köztük több magyar költőt is megihlettek a sajátosan japán, mindössze 17 szótagból álló haiku versek.

május 13.        Vietnám

Az ország földrajzának és történelmének rövid áttekintése, benne a vietnámi háború tragédiájának felidézése, valamint néhány jellegzetes népcsoport bemutatása után bejárjuk a „leszálló sárkány országát” északról délre. A Hạ Long-öböl jól ismert természeti szépségén kívül észak gyönyörű kolostorokat tartogat számunkra, illetve Hanoit, az egyik legszebb ázsiai várost. Az ország közepén Huế ősi császárvárosának palotájában és síremlékeiben örömmel látjuk viszont a Kínában megismert építészeti hagyományt. A bájos Hội An hangulatát nagyrészt azok a japán és kínai kereskedők alakították, akik a XVI–XVII. századtól az akkori Délkelet-Ázsia legforgalmasabb tengeri kikötőjébe érkeztek. Ho Chi Minh városban, az egykori Saigon megrázó múzeumában és a közelében található Củ Chi alagútrendszerben teszünk felemelő látogatást, majd a képzeletbeli utazást Délkelet-Ázsia óriásfolyója, a Mekong varázslatos deltavidékén fejezzük be.