A szabadság filozófiai dimenziói

A szabadság csillámlóan sokértelmű fogalom. A mindennapokban leginkább a mindenfajta kötöttségtől való mentességet értjük alatta, s hasonló a mindennapi politikai jelentése is. Észrevétlenül befurakszik azonban ebbe a formális meghatározásba egy tartalmi elem is: a hagyományos normáktól való eltérés lehetősége, amikor például a nyelvhasználatban valaki kifejezetten elfordul az elegáns, „szép” beszéd hagyományos kötelmeitől; a hagyományos morális elveket „tabuknak” minősíti, és ünnepli, ha áthágják őket; vagy a politikában az olyan irányzatokkal való együttműködést is beleérti a szabadság fogalmába, amelyektől a hagyományos normákat tiszteletben tartók elhatárolódnak.

A filozófia szabadságfogalma összetettebb, és az előadás-sorozat célja, hogy fogékonnyá tegyen erre a messze nem öncélú komplexitásra. Elismeri egyrészt a mindennapi, kötetlenséget sugalló szabadság jogosultságát, ám ezt gyakran negatív szabadságnak nevezi, amellyel szemben tételezi a pozitív szabadságot, amely egy magasabb normának való elköteleződésben jelenik meg. A politikai filozófiában szokás beszélni a „régiek” és a „modernek” szabadságfogalmáról, ahol a régiek szabadságfogalma elemi módon a közösségi létben gyökerezik, s így alapvetően elkötelezettséget jelent, a pozitív szabadsággal rokon értelemben. Vagyis nem az individuumra koncentrál, nem annak teljes kötetlenségét jelenti, mint ahogyan azt a modernek szabadságáról szokás gondolni.

További fontos szál a történeti, amelyet követve azt látjuk, hogy a filozófiai kezdemények a keresztény vallási gondolkodásban alakulnak a szabad akaratnak azzá a fogalmává, amellyel oly sokat foglalkozik aztán az európai hagyomány, egészen a kvantummechanika meghatározta tudományos gondolkodásig.

Az előadások ezeket a szempontokat fogják felvillantani, segítséget nyújtva e megragadhatatlannak tűnő fogalom értelmezéséhez

7 alkalom

A sorozat részvételi díja: 10 500 Ft, nyugdíjasoknak 8400 Ft.

Csütörtöki napok, 17:30

Szervező:
Boros Gábor
filozófus

Előadások:

október 15.     Az európai típusú szabadságfogalom vallási gyökerei: megváltás, „a keresztény ember szabadsága”
Előadó: Horváth Orsolya filozófus

október 29.     A szabadságfogalom filozófiai gyökerei, a szabad akarat fogalmának kialakulása Szent Ágostonnál
Előadó: Lautner Péter filozófus

november 12.   A szabadakarat-fogalom abszolúttá válása egyfelől (jezsuiták, Descartes), elvetése másfelől (Kálvin, „mechanikai világkép”, Pascal, Hobbes, Spinoza, Leibniz)
Előadó: Boros Gábor filozófus

november 26.   „Egzisztencialista” szabadságfogalom a választásban, elhatározásban: Kierkegaard, Heidegger, Sartre
Előadó: Horváth Orsolya filozófus

január 7.    A XX–XXI. századi tudományosság és a szabadság problémája Előadó: Szabó Gábor filozófus

január 21.   Az analitikus filozófia és az akaratszabadság prob­lémája Előadó: Huoranszki Ferenc filozófus

február 4.   A liberális politikai filozófia
 Előadó: Mráz Attila filozófus

Következő előadások:

Ma

Korábbi Események

Egyetemes művészettörténet V.

A magyar képzőművészet az 1960-as évek utáni időszakban Előadó: Ludmann Mihály, művészettörténész