AZ EMBER KAPCSOLATA A TERMÉSZETTEL ÉS SAJÁT MAGÁVAL

november 5.            A Föld globális problémái. Avagy: nehogy már a farok csóválja a kutyát!

Az emberi társadalom és a természeti rendszerek konfliktusai mögött egy rendszerelméleti hiba húzódik meg, amely következetesen egyre nehezebben megoldható helyzeteket teremt. Az előadás ezeket a hibákat (szemlélet, hitek, meggyőződés, kettős látás, kettős mérce stb.) veszi górcső alá.

november 19.          Klímapara helyett klímamotiváció. Rendhagyó gondolatok az éghajlatváltozásról.

Sikerült az éghajlatváltozást is tőkésíteni. A rend­kívül összetett és megjósolhatatlan viselkedésű rendszert a szén-dioxid – angolszász irodalomban a szén – kibocsátására egyszerűsítették le. Holott a probléma ennél sokkal bonyolultabb: pozitív és negatív visszacsatolások, az üvegházhatású gázokon kívül egy sor egyéb tényező szerepet játszik abban, ami várható. Csakhogy ezek ellen már nem tudunk védekezni, ezért a szorongás és a pánik helyett inkább az alkalmazkodásra és a tűrésre kell berendezkednünk a következő egy-kétszáz évben.

december 3.            Éltető víz – pusztító ár

Manapság sok szó esik a vízről. De sajnos a problémákat egészen másképpen látják a hidrogeológusok, a meteorológusok, a mérnökök és a politikusok. Az elmúlt évszázadok során sikerült olyan rendszereket kialakítanunk, amelyekkel a földfelszínen és a felszín alatt található vízkészleteinket mind mennyiségi, mind minőségi szempontból veszélybe sodortuk. Hogy milyen alternatívák lennének, arról már kevesebb szó esik. Pedig vannak, csak éppen kényelmetlennek érezzük azokat. És a kényelmünket a biztonságunk érdekében sem vagyunk hajlandóak feláldozni.

január 14.                Az vagy, amit megeszel. De tényleg? A táplálkozás szerepe az egészség megőrzésében.

Evolúciós változatosságban látnak el minket jótanácsokkal. De vajon mennyi ebből a természettudományosan is jól megalapozott, hiteles állítás? És mit diktál az érdek – azoknak az érdeke, akik gyógyszert vagy a táplálékból már kiveszett értékes anyagokat kínálnak ipari termék formájában?

január 28.               Megszokott otthonosság. Egészség és betegség.

Életünket legtöbbünk a legtöbbször boldog öntudatlanságban éli, afféle megszokott otthonosságban. A betegségek ezt az otthonos érzést  fenyegető folyamatok. Ellenségnek tekintjük őket, és az orvosokra bízzuk, hogy szabadítsanak meg tőlük. Ha rákeresünk a neten az „egészség” szóra, szinte kivétel nélkül valamilyen orvosi eszközzel, beavatkozással, műszerrel kapcsolatos kép kerül elő. Vajon így kell-e ennek lennie? Mit tehetünk mi magunk egészségünk megőrzése érdekében és a betegségek ellen?

február 11.              Öreg ember nem vénember. Hogyan öregedjünk szépen, vidáman és egész­sé­gesen?

Van, aki hetvenévesen kezd el sportolni. Mások nem hajlandók tudomásul venni, hogy meg kellene halniuk, és csakazértis meggyógyulnak egy halálosnak vélt kórból. Megint másokat a szeretet tart életben, és „szép” korban esnek – esetleg újra – szerelembe. Mit tudunk tenni annak érdekében, hogy ne csak hosszú, de emberhez méltó, teljes élet jusson osztályrészünkül?