AZ EMBERI CIVILIZÁCIÓK AZONOSSÁG-, KÜLÖNBSÉG- ÉS MÁSSÁG KÉPE V. Az indiai szubkontinens különleges világa

Egyszerre az állandóság és a változatosság világa! Ha egy európai ellátogat a térségbe: vagy soha többé nem akar elmenni, vagy mindig visszavágyik!

Miért? A ma is gyakorlatban levő Európa-centrikus oktatási modellek közoktatási programjában alig foglalkoznak a világunk eme mindig is meghatározó térségével. A magyar közoktatási rendszerben 12 év alatt összesen legfeljebb 3–4 órát találkozunk ezzel a régióval, ahol a világ legnépesebb állama található (India, 1,4 milliárd ember); amely két világvallás szülőföldje (hinduizmus és buddhizmus); ahol a dzsainizmus és a szikhizmus született; amely befogadta az iszlám vallást, és több mint 1000 éve együtt él vele (itt él világunk legnagyobb iszlámhitű lakossága, több mint 500 millió fő), majd a perzsa eredetű zoroasztrianizmust és a közel-keleti eredetű kereszténységet.

Már a természeti feltételek is különlegesek: a legszárazabb sivatagoktól a legcsapadékosabb magashegységekig (a Himalája déli láncain akár 11000 mm csapadék/év), az éghajlati övezetesség minden földi típusa megtalálható: változatos domborzati feltételektől, óceánparti és folyami síkságoktól (a világ 8 legnagyobb folyójából három, az Indus, a Gangesz és a Brahmaputra itt található) a fennsíkokig és a Föld legmagasabb hegységeiig. A felsőoktatásban sem állunk jobban: azon kevés értelmiségi kivételével, akik ezt a régiót választják leendő szakterületüknek, csak érintőlegesen foglalkoznak a világunkat a múltban, a jelenben és egyre inkább a jövőben meghatározó természeti és civilizációs térséggel!

Az ide látogató egyszerre találkozik a szélsőséges nyomor és a legmodernebb technikai civilizáció együttélésével; 4000 éves szokásokkal, hagyományokkal és a legmodernebb tudományos felfogásokkal, szemléletekkel; a természet különleges tiszteletével és a környezetszennyezés legszélsőségesebb változataival.

Az ősi civilizációk, etnikumok és a gyarmatosító hatalmak együttesen alakították ki a mai indiai szubkontinens jellegzetességeit: hátrányait és előnyeit.

Ez a térség számtalan bölcset, művészt, Nobel-díjas tudóst, kiváló uralkodókat és politikusokat adott az emberiségnek: Gautama Sziddhártha (Buddha), Mahávira, Asóka, Nának guru, Akbar, Sáh Dzsahán, Sawai Jai Singh, Rabindranáth Tagore, Mohandász Karamcsand Gandhi (Mahatma), Dzsaváharlál Nehru, Indira Gandhi, Har Gobind Khorana, Abdus Salam, Szubiramanijan Csandrasékhar, Salman Rushdie – hogy csak a legkiemelkedőbbeket említsem.

Ismerjük meg jobban ezt a különleges, színes és változatos világot! A tolerancia és intolerancia hazáját, mely segít elgondolkozni az emberiség jövőjét illetően.