AZ EMBERI CIVILIZÁCIÓK AZONOSSÁG-, KÜLÖNBSÉG- ÉS MÁSSÁG KÉPE VII.

A 6. sorozatban az indiai szubkontinenssel, s azon belül a világ egyik legősibb és napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő civilizációjával: Indiával, a Föld legnépesebb országával foglalkoztunk.

Jelenlegi sorozatunkban bolygónk második legnépesebb és korunk leggyorsabban fejlődő nagyhatalmával ismerkedhetünk meg, amelyet – egy rövid mongol korszak kivételével – soha senki nem tudott elfoglalni és gyarmatosítani.

A két ország azért is fontos, mert együttes lakosságuk száma meghaladja a 2,8 milliárd főt, miközben a magyar közoktatás 12 éve alatt – a még mindig erősen Európa-centrikus szemléletmód miatt – mindössze 3-4 órát foglalkozunk ezekkel a világtörténelmet mindig is meghatározó országokkal, civilizációkkal. A felsőoktatás területén ugyanez a helyzet: ha valaki nem választja szakterületének, akkor szinte egyáltalán nem találkozik ezekkel a területekkel, és nagyon nehezen érti meg, hogy ezek az országok ma és a jövőben milyen szerepet töltenek be az emberiség történetében, sorsának alakulásában. Még a történelemtanárok döntő többsége sem tanul és vizsgázik e két ország történelmi sajátosságaiból. Hogyan tudná akkor ezeket a témaköröket megismertetni a diákokkal, vagy érdeklődésüket felkelteni? Ebből kifolyólag a magyarság – főleg aki nem járt ott – nem sokat ért abból, ami ezekben az országokban a múltban történt és a jelenben történik. Ezért – általában kritika nélkül – elhisz mindent, amit hall a médiából, és nem lát mást, csak egy óriási kavargó káoszt és fenyegető veszélyhelyzetet.

Kína – miként India – megismeréséhez és megértéséhez egy egész élet is kevés! Kezdjük hát a felfedezést közösen…