Hallgassuk és nézzük együtt! Asszonyszerelem és asszonysors

október 16.                    Évák

Éva, a Biblia első asszonya, a művészet egyik legtöbbet ábrázolt nőalakja. Személye egyszerre jelképezi a teremtést, a szépséget, a kíváncsiságot, a bűnbeesést, az anyaságot és az emberiség kezdetét. Madáchnál Éva az életigenlés és remény megszemélyesítője, aki sikeresen ellensúlyozza Lucifer tagadását és Ádám kételyeit, míg A Teremtés c. Haydn oratóriumban Éva akkor jelenik meg, amikor a Paradicsom már elkészült, és az első emberpárra boldogság vár. A nürnbergi mesterdalnokok Évája Wagner operájában is önálló akarattal rendelkezik, aki világosan kifejezi érzelmeit és választását. Az Evita c. zenés játékában Lloyd-Webber viszont ránk bízza annak eldöntését, hogy címszereplő hős politikai zseni vagy ügyes manipulátor.

október 30.     „Az örök asszonyi”

„Az örök asszonyi” (németül: das Ewig-Weibliche) híres irodalmi-filozófiai fogalom, amely Johann Wolfgang von Goethe Faust című művének záró részében olvasható, és több zeneszerzőt is megihletett. A német irodalom egyik legtöbbet idézett mondata Liszt Ferenc Faust szimfóniájában és Gustav Mahler monumentális VIII. szimfóniájában is elhangzik. 

november 13.     Asszonysorsok

Adelbert von Chamisso francia származású német költő verseiből Robert Schumann dalciklust írt Asszonyszerelem és asszonysors címmel, amely egy asszony történetét meséli el szerelmének megismerésétől annak tragikus haláláig. Leonóra/Fidelio Ludwig van Beethoven egyetlen operájának központi alakja, a zenetörténet egyik legnemesebb és legerősebb nőalakja, aki a hitvesi hűség, a bátorság és az önfeláldozó szeretet örök jelképe. Beethoven számára Leonóra az emberi méltóság és a szabadság eszményének megtestesítője is, aki nem csupán a férjét menti meg, hanem kivívja az emberi szabadság és hűség diadalát is.

november 27.               Spicc-cipőben

A spicc-cipő a lábujjhegyen állást teszi lehetővé, amelyet nemcsak a balerinák, de időnként még a férfi balett-táncosok is használnak. A klasszikus balettben a spicc-technika hagyományosan a női szerepekhez kötődik, ami a könnyedség, törékenység és „lebegés” látványát szolgálja. A férfiak elsősorban ugrásokra, forgásokra, erőteljes mozdulatokra és emelésekre építik technikájukat, ezért ők puha balettcipőt vagy karaktercipőt viselnek. (A. Adam: Giselle, L. Delibes: Coppélia, P. I. Csajkovszkij: Csipkerózsika, M. Fo­kin: Chopiniana)

december 4.                Mária-dalok (Ajándék)

Szűz Máriához kapcsolódó imádságos művek (Ave Maria, Magnificat, Salve Regina) G. Caccini, A. Vivaldi, J. S. Bach, C. Gounod, F. Schubert, Liszt Ferenc, Kodály Zoltán által megzenésítve.

január 8.                          Pajkos lányok

Az élénk, csintalan, kacér, furfangos fiatal nőket a zenés színház szubrettnek nevezi. (W. A. Mozart, G. Donizetti, G. Rossini, Kálmán Imre és Lehár Ferenc művei.)

január 22.                       Múzsa

A mai nyelvhasználatban múzsának nevezzük azt a személyt – gyakran egy nőt –, aki a művészt alkotásra ihleti. Nem feltétlenül szerelmi kapcsolatot jelent: lehet barát, családtag, tanítvány vagy akár egy eszményített alak is. Néhány a híres múzsák közül: Jozefin Brunsvik (L. van Beethoven), Clara Schumann (R. Schumann), Alma Mahler (G. Mahler), Marie d’Agoult (Liszt Ferenc), Nadezhda von Meck (P. I. Csajkovszkij).

február 5.                        Női keresztnevek zeneművek címében

A klasszikus zenében számos keresztnév szerepel zeneművek címében, operák, dalok, karakterdarabok és táncok címeként. Néhány ismert példa: Elise, Coppélia, Clara, Anna, Salome, Turandot, Aida, Norma, Carmen (L. van Beethoven, V. Bellini, R. Schumann, G. Verdi, G. Puccini, ifj. J. Strauss, L. Delibes és R. Strauss művei.)