HAZÁNK A JELENKORBAN

A múltat kutató történelemtudomány azoknak a társadalomtudományoknak is részét képezi, amelyek az emberi közösségek értelmezésével, vizsgálatával foglalkoznak. E kutatások eredményeiből előrevetíthetők bizonyos tendenciák, folyamatok, amelyekre felkészülhetünk és amelyeknek építő alkotórészei lehetünk.

Évek óta tartó történelmi sorozatunk keretében ezúttal a társadalomtudományok segítségével kívánjuk értelmezni a XXI. századi Magyarország társadalmi viszonyait. Ennek során olyan nagyhatalmakról is szó lesz, amelyek hatással vannak ránk. Az előadás-sorozatban az alábbi kérdésekre keressük a választ.


6 alkalom

Részvételi díj: 6.000 Ft
Keddi napok, 17:30 óra

Témafelelős:
Kálóczy Béla

Előadások:

október 15.             Milyen jellemzői vannak a mai magyar társadalomnak? Mennyiben hatnak a globális válságjelenségek (túlnépesedés, migráció, gazdasági válság, klímaválság) hazánkra? Beszélhetünk-e általában civilizációs válságról? A tőke mérhetetlen profitéhségével szemben megvalósítható-e a fenntartható fejlődés? Milyen világot vetít elénk a századelő válsága, a jelenleg is folyó háborúk, a járványok és a migráció? Előadó: Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus, docens (Soproni Egyetem)

október 29.             Változott-e az Egyesült Államok XX. századi hegemóniája a század végére? Melyek a XXI. század kihívásai az USA számára (feltörekvő országok, helyi háborúk veszélye, új politikai és gazdasági csoportosulások)? Milyen az USA belpolitikai helyzete napjainkban? Hogyan alakult Magyarország és az USA viszonya az elmúlt évtizedekben? Előadó: Romsics Gergely történész, tudományos főmunkatárs, docens, Amerika-szakértő

november 12.          Milyen a jelenlegi társadalmi tagozódás? Változnak-e az emberi viszonyok az informatika viharos térhódítása nyomán? Milyen hatással van a társadalomra a mindent beborító, agresszív kommunikáció? Mi (lehet) Magyarország szerepe az európai integrációban? Milyen lenne egy XXI. századi ideális társadalmi modell? Előadó: Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus, docens (Soproni Egyetem)

november 26.          Milyen társadalmi-gazdasági formációban lépett be Oroszország a XXI. századba? Hogyan alakult át a mozgástere, milyen doktrínákban határozza meg önmagát és igényeit a világban? Elegendő-e a katonai és a gazdasági ereje egykori nagyhatalmi státusa visszaszerzésére? Szükségszerű-e egy kontinensnyi országban a hatalomgyakorlás koncentrációja? Milyen gazdasági és politikai (katonai) szövetségeket épít Oroszország? Mi jellemzi hazánk jelenlegi viszonyát Oroszországhoz? Jelent-e valóságos fenyegetést a szomszédos államokra a jelenlegi, Ukrajnával vívott háborúja?
Előadó: Sz. Bíró Zoltán történész, filozófiatörténész, Oroszország-szakértő

január 7.                 A megelőző előadásokban történész, közgazdász, szociológus, ismert tudós szól századunkról, világunkról. Adatok, táblázatok, grafikonok –
megannyi mérhető eseményt és számított valószínűséget vetítenek elénk. De még mindig marad valami, amiről nem szólnak ezek a kimutatások, információk:
Vajon mi mozgatja az embert? A vagyon, a dicsőség, a csábító hatalom, a vágy? Vagy hit egy nem látható világban, egy átható, megmagyarázhatatlan erőben, Kosztolányi szavaival egy Ismeretlen Úrban? Mi mozgatta Leonardo ecsetjét, ki vezette Thomas Mann tollát, milyen sugallatra komponálta Bartók a műveit? Szabad-e az anyagi világ sodrásában elveszíteni Istent? Nagy a világi kísértés. Sok az önjelölt próféta, az álszent térítő, naponta találkozunk a modern világ kufárjaival. Napjaink kihívásaira új válaszokat kell adni.   
Előadó: Fabinyi Tamás evangélikus püspök

 január 21.               Mérlegen a magyar XX. század és még egy negyedszázad (témazáró)
Mi lett Deák Ferenc és Ferenc József örökségéből a nagy háború által szétzilált országban? Hogyan lett egy évszázad alatt a félfeudális Magyarországból egy európai gazdasági és politikai közösségbe tartozó államalakulat? Mivel járultak hozzá a XX. század politikusai az ország fejlődéséhez, és mi a felelősségük abban, amit viszont nem tettek meg? Melyek azok a történelmi és nemzetközi determinációk, amelyek kényszerpályán mozgatták a magyar társadalom alakulását? Milyen társadalmi formációk során jutottunk el napjainkhoz? Beszélhetünk-e társadalmi evolúcióról hazánk utóbbi 100 évét tekintve? Mi a rendszerváltozás mérlege, hozadéka? Megvalósította-e a rendszerváltás azokat a progresszív lehetőségeket, amelyeket a történelem kínált? Hány rendszerváltás történt az utóbbi 100 évben? Mit hagyunk az utódainkra?
Előadó: Romsics Ignác történész, akadémikus

Következő előadások:

Today