FLÓRA és FAUNA
II. félév
IRODALMI ALKOTÁSOK PÁRBESZÉDE FLÓRA és FAUNA
Irodalmi alkotások párbeszéde című sorozatunk 11. tanévének második szemesztere folytatja az első félév témáját: növények és állatok, növény- és állatmotívumok szerepelnek hívószóként, hogy azután (ahogyan ezt hallgatóink megszokhatták) különböző szerzők, különböző korszakok egymásnak felelő alkotásait olvassuk össze, keresve a műalkotások lehetséges jelentéseit – és egyúttal nekünk, mai olvasóknak szóló üzenetét.
Legkedvesebb domesztikált állataink, a macskák, a kutyák és a lovak mellett a vadon lakói is fölvonulnak a bölénytől a vadkanon át a tigrisig és az oroszlánig, de szerepelnek az erdők, ligetek szelíd lakói is: őzek, szarvasok és madarak.
Az irodalmi művekben megjelenített élőlényeknek olykor részletező leírásában gyönyörködhetünk a ráismerés örömével, máskor csak fölvillannak az emberi színjáték díszleteiként vagy mellékszereplőiként, gyakran azonban izgalmas többletjelentésekkel bíró jelképekként szerepelnek, megmutatva létezésünk egy-egy fontos aspektusát. Az alkotóművészek szívesen használják ki a természeti világ sokféleségét különféle mondanivalójuk számára, mi pedig, olvasók, művészetbefogadók érdeklődő kíváncsisággal vagy éppen szorongva figyeljük mindazt, amit számunkra megmutatnak.
Sorozatunkban irodalmi művek mellett zenei és képzőművészeti alkotásokat is bevonunk vizsgálódásaink körébe.
II. félév
7 alkalom
Részvételi díj: 7.000 Ft
Szerdai napok, 17:30 óra
Előadó: Tamás Ferenc
irodalomtörténész, költő, magyartanár
Előadások:
február 15. Macskák
Baudelaire: A macskák; Eliot: Macskák könyve;
Nemes Nagy Ágnes: Az utca arányai;
A macskák bátorsága;
E. T. A Hoffmann: Murr kandúr; Csukás István: Mirr-Murr, a kandúr;Bulgakov: A Mester és Margarita
március 1. Kutyák
Petőfi Sándor: Kutyák dala; Babits Mihály:
Ádáz kutyám; Örkény István: Jellempróba; Bodor Béla: Petőfi Sándor palimpszeszt; Déry Tibor: Niki; Radnóti: Nem tudhatom; Csukás István: Kondor Béla és a halál; Weöres Sándor: Kutyatár; Tóth Krisztina: Pitbull; Nagy Lajos: Képtelen természetrajz – A kutya
Conan Doyle: A sátán kutyája
március 29. Lovak és lovasok
Homérosz: Iliász; Biblia: Jelenések könyve
Ady: Az eltévedt lovas; Füst Milán: Levél a
rémületről; Petőfi: Egy gondolat bánt engemet;
Weöres Sándor: Robogó szekerek;
Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés; Ottlik: Iskola a határon; Bulgakov: A Mester és Margarita;
Pilinszky János: Utószó; Nemes Nagy Ágnes:
A lovak és az angyalok; Az alvó lovasok;
Tandori Dezső: Hommage; Madárzsoké
Kányádi Sándor: Sörény és koponya;
Csukás István: A csődör
április 12. Bárány
Ókori hagyományok: bukolika és Agnus Dei;
Blake: A bárány; Pilinszky János: Introitus;
Bodor Béla: A fuldoklás módszertana;
Mikszáth: A néhai bárány; Déry Tibor:
Alkonyodik, a bárányok elvéreznek
április 26. Veszedelmes vadállatok
Dante: Isteni színjáték – oroszlán, párduc, farkas; Blake: A tigris; József Attila: Piros hold körül; Regösének; Medvetánc;
Rilke: A párduc; Nemes Nagy Ágnes: Vadkan; Pilinszky János: Fabula;
Parti-Nagy Lajos: A rókatárgy alkonyatkor; Weöres Sándor: Őskori sziklarajz
május 10. Őz és szarvas
József Attila: Csak az olvassa; Bánat;
Weöres Sándor: Szállnak az alkonyi felhők;
Radnóti Miklós: Decemberi reggel; Mint a halál;
Bartók Béla: Cantata profana;
Juhász Ferenc: A szarvassá változott fiú
kiáltozása a titkok kapujából
május 24. Áprily Lajos, Weöres Sándor és Tandori Dezső madarai
Áprily Lajos: Március; Madarak zenéje;
Halálmadár;
Weöres Sándor: Buba éneke; Rongyszőnyeg;
Tandori Dezső: A Semmi Kéz; A megnyerhető veszteség
Következő előadások:
EGYETEMES MŰVÉSZETTÖRTÉNET
A Sixtus-kápolna festői programja és alkotói 1482-ben Előadó: Ludmann Mihály művészettörténész