Magyar őstörténet

 

Felnőttkorba érve szinte mindannyian elkezdünk érdeklődni felmenőink után. Hogyan éltek a szüleink, nagyszüleink, akiket személyesen ismerünk, mielőtt mi megszülettünk? Na és az ő felmenőik, akikkel talán még ők sem találkoztak? Mióta létezik a mi családunk? És elődeink hogyan éltek, mit csináltak évszázadokkal, évezredekkel ezelőtt?  

Egy nép, egy nemzet felnőttkora többnyire akkor kezdődik, amikor a társadalomban felvetődnek ugyanezek a kérdések. És a mai nép, a mai nemzet hasonló erős érdeklődéssel várja e kérdésekre a választ. A magyar népre, nemzetünkre érvényes választ több mint kétszáz éve igyekszik megadni több tudomány: történelem, régészet, antropológia, néprajz, nyelvészet. Újabban természettudományok (az archeogenetika, a lézerfizika, a radiokarbon-vizsgálat, a bioarcheológia, a palinológia)
is besegítenek társtudományként.

A felmerülő kérdésekre szeretnénk válaszokat keresni, találni – és adni. Az egyes témákra adható válaszok műfaja nem előadás, nem interjú, hanem beszélgetés lesz – az adott téma ismert és elismert kutatóival, akik egyetemi tanárok, kutatóintézeti tudósok, akadémikusok. Mindegyik beszélgetés felfogható valódi, élő podcastként.


8 alkalom

Részvételi díj: 8.000 Ft
Keddi napok, 17:30 óra

Témavezető:
Kenessei András

Előadások:

október 21.     Kik vagyunk, honnan jöttünk, milyen nyelven beszélünk? 
Általános áttekintés: miről szólnak a történeti dokumentumok és szájhagyományok? Milyen út vezet az afrikai ősanyától a mai 8 milliárd emberig? Mit tudunk ma? Hogyan kerültek a finnugorok a déli Urál tájékára, mielőtt onnan is továbbléptek volna?
Vendég: Dr. Bánffy Eszter ősrégész

november 4.   Őshaza – fogalmi megközelítés
Hol volt az őshaza? Mi az, hogy őshaza? Mit tud mondani az archeogenetika, amit a többi tudomány nem képes? Mi az az archeogenetika? Mi a haplocsoport? Mi a mitokondriális DNS és mi az Y-kromoszóma? Mi a szerepe az őskutatásban? Hogyan segíti őseink felkutatását és leszármazottaik felfedezését?
Vendég: Gyuris Balázs archeogenetikus

november 18. Őshaza – gyakorlati megközelítés
Hogy kerültünk oda és mit lehetett ott csinálni? Mettől meddig éltünk ott? Mikor és miért jöttünk el onnan?  Kik jöttek el, kik maradtak, és miért? Mit mondanak a hazai és külső írásos források? Mit mond a régészeti kutatás?
Vendég: dr. Türk Attila régész

december 2.  Őshazakultúra – gyakorlati megközelítés
Milyen volt az akkori életkultúra, viselkedéskultúra, tevékenység- és táplálkozáskultúra, valamint az öltözködéskultúra? Miért folyik a források újraolvasása, fordítása és értelmezése?
Vendég: dr. B. Szabó János történész

január 13.   Őshazakultúra – nyelvi megközelítés
Mit jelentett valójában a vadász-halász kultúra? Milyen volt a beszéd- és nyelvkultúra, valamint a kapcsolati kultúra (rokonnépekkel és idegenekkel)? Mitől rokonnyelv a finn, az obi ugor és a többi, Észtországtól Északkelet-Szibériáig? Hol kaptunk 400-450 nyugati ótörök szót és hogyan? 
Vendég: Dr. Bakró Nagy Marianne nyelvész, nyelvtörténész

január 27.  Költözés vagy vándorlás?
Mi volt az út kezdete, és miért volt egyáltalán szükség rá? Hogyan alakultak az életviszonyok? Mit tudnak erről a külső források? Hogyan láttak minket?
Vendég: dr. Bollók Ádám történész

február 10.      Kényszer vagy elhatározás?
Mi okozhatta a társadalom átalakulását? Ezzel együtt hogyan folyhatott a nyelv átalakulása, bővülése? Hogyan lettek a honfoglalók elődei nagyállattartó, lovagló pásztorokká? Hogyan történt a család à nagycsalád à nemzetség à törzs alakulása? Mivé fejlődött a törzs a rokonságból?
Vendég: dr. Klima László nyelvész, régész

február 24.      Őshazától a Kárpát-medencéig: néhány évtized vagy több évszázad?
Hogyan élt az elit, a kíséret és a köznép? Ki volt szabad? Mi az, hogy szabad? És mi lett a szabadokból az államalapítást követően?
Vendég: dr. B. Szabó János történész és Dr. Révész László régész

Következő előadások:

Ma

Korábbi Események

EGYETEMES ÉS MAGYAR MŰVÉSZET

A magyar festészet a kiegyezés és a századforduló között Előadó: Ludmann Mihály, művészettörténész