Mire jó a nyelvtörténet?

 

A magyar nyelv története izgalmas, érdekes, sőt sokszor egyenesen szórakoztató. De mit tud nyújtani annak a mai embernek, akit nem érdekel a múlt, viszont nap mint nap csodálkozik vagy éppen elszörnyülködik azon, hogy hogyan beszélnek, hogyan kommunikálnak a kortársai? Sorjáznak a sommás ítéletek, jön az örök kérdés: „Helyes vagy helytelen?” Ha érdemi, hiteles választ szeretnénk kapni a mai magyar nyelvhasználattal kapcsolatos kérdéseinkre, máshogy kell kérdeznünk. Ahhoz, hogy értsük, mi történik velünk és a magyar nyelvvel most, és így esélyünk legyen kezelni a kommunikációs problémáinkat, a Miért? kérdést érdemes feltennünk – ami a legtöbb esetben visszavezet a múltba.

A nyelvtörténet nemcsak fordulatos történetek gyűjteménye, hanem az oknyomozás és a kódfejtés terepe is. Az előadások ennek jegyében, a mai magyar nyelvet és nyelvhasználatot érintő kérdésekből kiindulva igyekeznek a konkrét válaszokon túl azt is bemutatni, hogy hogyan működik a nyelv, hogyan és miért változott és változik, és miért fontos személyes tapasztalatokat szerezni arról a régi igazságról, hogy a magyar (mint minden) nyelv valójában számos változatának az összessége. A tapasztalatszerzésben olyan források lesznek segítségünkre, mint például a Tihanyi Apátság Alapítólevele, a Halotti beszéd, az Ómagyar Mária-siralom, kódexek, magánlevelek és boszorkányperek tanúvallomásai.


5 alkalom

Részvételi díj: 5.000 Ft
Keddi napok, 17:30 óra

Előadó:
Sárosi Zsófia nyelvtörténész

Előadások:

október 14.     Mi a nyelvi változás?
Honnan tudjuk, hogy régen mi, mikor, hogyan és miért történt a magyar nyelvben?

október 28.     „Ha egyszer van ló – lovak, miért nincs ringló – *ringlovak? Vagy ha jó a ringló – ringlók, miért nem jó (nem jó?) a ló – *lók?”
Ősi hangváltozások mai következményei.

november 11.      „Miért van állandóan problémánk a helyesírással?”
Az induló magyar írásbeliség nagy feladványa: hogyan jelöljünk 35 hangot mindössze 23 betűvel… Kemény csaták a XVIII. századtól: ki diktálja a helyesírás szabályait?

november 25.     „Miért van ilyen bonyolult igeragozásunk?”
„Hová tűntek azok a régi, szép múlt idők?” Az ikes ragozás, a nagy túlélő. Nákolás, suksükölés és társaik. Miért alakult ki a kezdeti egyetlen múlt idő mellé még másik három, és aztán ezek miért tűntek el a köznyelvből, hogy megint csak egy maradjon? Szegényedett ettől a nyelvünk?

január 6.    „Ki mondja meg, mi helyes és mi helytelen?”
Vélemények és viszonyulások a nyelvi jelenségekhez. Nyelvművelés régen és ma.

Következő előadások:

Ma

Korábbi Események

EGYETEMES ÉS MAGYAR MŰVÉSZET

A magyar festészet a kiegyezés és a századforduló között Előadó: Ludmann Mihály, művészettörténész