Mohács 500

„Hősvértől pirosult gyásztér…” 

Magyarország, a magyar állam, a magyar nép legfontosabb fordulópontja a mohácsi csata. Történelmünk éles választóvonala, amelyet megelőzően mindazokból a csapásokból, amelyek az országot, az államot,
a népet érték, és amelyek nagy károkat okoztak, fel tudtunk tápászkodni, és visszanyerve erőnket, meg tudtunk újulni. Szabadok és függetlenek voltunk: a saját magunk urai. Hibáinkkal és erényeinkkel csak magunknak, magunkért feleltünk. Mohács után elvesztettük függetlenségünket, időnként a szabadságunkat is. Győzelmeink (ha voltak is) másoké lettek, hibáinkért viszont csak mi feleltünk, mi bűnhődtünk. Ez a mostani sorozat arról szól, hogy balsorsunk miként fordított minket Mohácsba, mi történt a csatamezőn, és melyek lettek a vesztes csata következményei – a mai napig.

6 alkalom

Részvételi díj: 7.200 Ft
Keddi napok, 17:30 óra

Témavezető:
Kenessei András

Előadások:

március 10.    Mátyás király uralkodásának utolsó évtizede. A reneszánsz felvirágzásának kezdetén hol volt a helye Európában a Magyar Királyságnak? Mekkora volt a népesség létszáma? Milyen gazdag volt Mátyás Magyarországa, milyen volt a társadalom összetétele? Mennyi adó folyt be a királyi kincstárba, és mire költötték? Miért tette át Mátyás a székhelyét Bécsbe uralkodása utolsó öt évében?

Vendég: dr Horváth Richard történész

március 24.    Miért került a magyar trónra Jagelló-házból származó király? Mennyiben volt meghatározó Bakócz Tamás szerepe? Bakócz és Dózsa: hibás döntések és következményeik. II. Lajos, a gyermekkirály. Hogyan rendeződött át Mátyás országa II. Lajos országává? Mi minden volt fontos a magyar király számára a török fenyegetésen
kívül? Szelim szultánt követően Szulejmán: lépésváltás az Oszmán Birodalom terjeszkedé­sében.

április 7.           A csata közvetlen előzményei, és az első összecsapások a csata napján. Változások a török birodalomban Szulejmán szultán trónra kerülése után. Magyar előkészületek a török fenyegetés miatt (Belgrád bevétele, korábbi összecsapások, az 1526-os balkáni török felvonulás). II. Lajos mint ember és király. A gyülekezés, a csatahely és a fővezér kiválasztása. Kora délutáni hadmozdulatok.

Vendég: dr. B. Szabó János történész, hadtörténész

április 21.        A csata. Az első ütközések utáni erőteljes fegyveres küzdelmek. A korai magyar remények utáni török felülkerekedés, valamint a menekülés kezdete. Tomori Pál és II. Lajos menekülése hívek kíséretében. A király halála. A csatavesztés hírének terjedése országszerte. A királyi udvar menekülése. A török hadvezetés döntése, és a török hadak mozgása Magyarország területén. A külföldi segélycsapatok és Zápolya seregének története a csata napja után.

Vendég: dr. B. Szabó János történész, hadtörténész

május 5.           Mohács rövidtávú következményei: Mohácstól Szigetvárig, 1526–1566. Hány királya volt Magyarországnak? Hogyan lett Erdély azzá, amivé lett? Mit akart tenni Szulejmán Magyarországgal? Miért elégedett meg annyival, amennyit elvett belőle? A végvárak az országot védték, vagy csak a birtokos főurak földjét, városait, adófizető jobbágyait, polgárait? Hogy vészelte/szenvedte/élte át a hódoltsági magyar nép a kettős adózást? Miért terjedtek olyan gyorsan az új keresztény vallások (református, evangélikus, unitárius)?

Vendég: dr. Varga Szabolcs történész

május 19.        Mohács hosszútávú következményei:
1526–2026.

Vendég: Dr. Romsics Ignác történész

Következő előadások:

Események

Ma