Tudomány és társadalom

október 13.     A magyar tudományról és közéletünk állapotáról

Az őszi szemeszterben – a főcímet idézve – áttekintést kapunk a tudomány általános helyzetéről, elfogadottságáról, szerepéről és változásáról a történelem során. Az Akadémia egykori elnöke beszél a magyar tudományról és ebben az MTA szerepéről, kitérve arra is, hogy mi az „akadémia” általában, és arra, mi speciális az MTA esetében. Az előadó neves közéleti szereplőként kifejti véleményét a magyar társadalom helyzetéről, a közélet állapotáról, rámutatva arra, mi a helyünk a világban.
Előadó: Pálinkás József fizikus, akadémikus

október 27.     Külügyi szolgálat és diplomácia

A diplomácia világa mindig rejtélyes a laikusoknak. Hivatalos és nem hivatalos találkozók zajlanak, olykor szövevényes és izgalmas történetek kerülnek elő a folyosókról vagy éppen a szivarszobákból. Hogyan működik egy külügyi apparátus? Hogyan zajlik a kommunikáció egy baráti vagy egy ellenséges országgal? Milyen esetekben van elhallgatott információ? Miféle sajátos nyelvezet teszi ezeket érdekessé? Érthetjük-e a trükkös megoldások sorát, ha magát a működtető szervezetet nem ismerjük? Előadónk először külügyminiszterként szerzett tapasztalatairól beszél, majd megosztja velünk ismereteit az Unió belső szervezetének működéséről, a döntéshozatali mechanizmusról, amelynek megértése több tévhitet szétoszlat. Érdekesnek ígérkezik hazánk jelenlegi helyzetének kritikus megismerése, beleértve a nemzetközi térben elfoglalt helyünket is.
Előadó: Balázs Péter volt EU-biztos, volt külügyminiszter

november 10.               A vidék romantikája és valósága

A városban lakó embereket egymás mellé zsúfolt ipari üzemek és szolgáltató vállalkozások garmada veszi körül. Számukra a vidék távoli s olykor romantikus képet ölt. Aki személyesen nem került közelebbi kapcsolatba a mezőgazdasággal, az nehezen érti meg, miért kapnak a gazdák extra, akár a termelési eredményektől független, ún. földalapú támogatást az EU-tól, miért van külön vidékfejlesztési tárca, hogyan szedte szét a fellendült mezőgazdaságot a privatizáció, hogyan alakultak ki a korszerű és versenyképes nagyüzemek, és miért kap támogatást egy ágazat akkor is, ha veszteségesen működik. A széles látókörű, gazdag tapasztalattal rendelkező közgazdász szavai nyomán a magyar mezőgazdaság az őt megillető helyre kerül a népgazdaságban. Az előadó napjainkban is gyakran vállal nyilvános szereplést, aktív résztvevője a közéletnek, a választások előtt a vidéket járva sok információt szerzett a vidék rendszerváltó hangulatának változásáról.
Előadó: Raskó György közgazdász, volt államtitkár

november 24.               Űrkutatás és politika

Egy sok szempontból rendhagyó életutat mondhat magáénak az előadó: gyermekszínész, villamosmérnök, űrkutató, politikus, és úgy tűnik, még talál magának egy, a társadalmi kiegyezés irányába mutató új utat is. Mindeközben négy gyermek édesanyja. Nem szokványos pálya. A médiumokban közszereplő lett, nem is a korábbi kormánymegbízotti tisztségéből adódóan, inkább társadalmi elkötelezettsége miatt. Előadásának első részében szakmai pályafutásáról, életének fordulópontjairól mesél, később az éppen aktuális társadalmi helyzetet elemzi. Országgyűlési képviselőként a szeme előtt zajlott le a viharos politikai átalakulás, a politikai tér átrendeződése. A passzivitás vagy a kétségbeesés helyett azonban a cselekvést választotta.
Előadó: Ferencz Orsolya űrkutató, volt országgyűlési képviselő

január 19.        A történész tapasztalata és víziója

A történész a múltat kutatja, és minél régebbi dokumentumra lel, annál híresebbé válhat. Az elmúlt század kutatójának megállapításai viszont már átlépik a századforduló határát, mert kutatási eredményei napjaink történéseit igazolják, vagy téziseit cáfolják. Állásfoglalásainak politikai hatása is lehet. Mire jutott a mi világunkkal egy olyan történész, akinek ereiben magyar és olasz vér csordogál, aki évekig Erdélyben élt, a magyar kisebbség sorsáról írt doktori dolgozatot, miközben megtanult románul is, aki oktatóként vagy kutatóként megfordult több külföldi egyetemen, aki könyveket írt a XXI. századi Magyarország vezető politikusáról, és ezzel maga is a politika színpadára lépett? Előadónk markáns politikai karaktere akkor kerül előtérbe, amikor a hazai állapotokról ad helyzetjelentést. Társadalmunkról alkotott véleményét nem érzelmi alapon, hanem történészi hivatása összes ismeretére alapozva fejti ki.
Előadó: Stefano Bottoni történész, egyetemi oktató

február 2.         Alkotmányjog

A közelmúltban az alkotmányjog számtalanszor a média híranyagának élére került. A legfelső állami vezetők cseréje, a felgyorsult törvényhozás, valamint a kilátásba helyezett új alkotmány kidolgozása teszik ezt aktuálissá. Az ismert előadó és külföldi egyetemeken is oktató alkotmányjogász előadása első részében a téma elméleti-történeti vonatkozásairól, az alkotmányjog kialakulásáról, fejlődéséről, a jogrendszerben meghatározott szerepéről beszél. A továbbiakban a jelenlegi társadalmi viszonyaink aktuális kérdései kerülnek terítékre, különös tekintettel a kormány-, illetve rendszerváltás miatt előállt helyzetre.
Előadó: Halmai Gábor alkotmányjogász, egyetemi oktató