Városnéző séták


6 alkalom

Részvételi díj: 6000 Ft
Szerdai napok, 14:30 óra

Előadó: Kiss Imre Károly
idegenvezető, szakíró, történész, tanár

 

Előadások:

október 26.  Barcelona
A katalánok lobogó zászlói nem véletlenül emlékeztetnek árpádsávos zászlóinkra, küzdelmeik pedig Franco, Zalka Máté és Gerő Ernő tetteire. Gaudi „Szent család”-ja, Güell parkja, Casa Milàja kapcsán Lechner Ödönre, Dalí és Picasso képeinél állítólag Aba Novák Vilmosra, a Stadionnál pedig Kocsis és Cziborra gondolhatunk. Táncaik és zenéjük is hasonlít némileg a Kárpát-medenceiekre. Az Óvárosra és Ramblára tekintő Colombuszról és hajóiról a Neoton is énekel. Függetlenedés esetén egy új állam fővárosa lehet Barcelona.

november 9.  Madrid
A hajdani máglyáktól füstös Plaza Mayor, a Katedrális, a Királyi Palota és lakóinak botrányai, a Gran Vía szecessziós épületei, a Napfény terének mackószobra, a Prado festményei, a Retiro park, Puskásék Stadionja, II. Fülöp Escorialja, az Elesettek Völgye, a Sinkovics hangján szóló és Darvas Iván által dalra fakadó Don Quijote szoborként mind-mind Spanyolország múló dicsőségéről regél az elegáns fővárosban. A közeli régi főváros, Toledo, az arabokkal és El Grecoval is megér néhány misét. Az ő és kortársai festményeit is megszemlélhetjük.

november 23.  London
A Tower, a hidak, a Westminster, a Trafalgar tér, a Hyde Park, a Tate és a British Múzeum, a Szent Pál-katedrális, a City és a Soho, a Buckingham-palota közül sok őrzi II. Erzsébet és elődei, Handel, Bob herceg, Szörényiék, a Beatles, Elton John és a többiek emlékét. A duplafedelű buszok, a Tube, a Piccadilly forgataga, az utcakép ma is egyedülálló. A világ hajdani „fővárosában” „London Szeme” forog, a királyi családban, a Downing Street 10-ben, a Parlamentben a Brexit után is mindig történik valami világrengető esemény.

január 4.  Oslo
Kolumbuszt és a briteket is megelőzték időben a tengeren a norvégok viking ősei, ahogy Scott kapitányt Amundsen. Nansen, Heyerdahl és mások lélekvesztői megcsodálhatók az öböl skanzenjeiben. A hagyomány, a símúzeum és sísánc láttán viszont nem csodálkozunk a norvégok téli oimpiákon elért eredményein. Grieg zenéjébe belehallgatván megérthetjük, hogy Munch Sikolya, Vigeland talányos szobrai, Ibsen művei és viszonya Jászai Marival miért beszédtéma máig is. A legzöldebb európai fővárosból maradandó élmény a kirándulás a lappokhoz. A fjordokon hajózva az északi fényben gyönyörködhetünk.

január 18.  Stockholm
Stockholm nem véletlenül van versenyben „a világ 2. legszebb fekvésű városa” címért. Az elbűvölő öbölben megtekinthetők a kijevi Oroszországot alapító viking svea törzs és utódainak hajói. A népi építészetet bemutató öbölbeli Skanzen-sziget neve fogalommá vált. Celsius és más svéd találmányok képeinek megtekintése jónéhány percet igényelnek az Abba hallgatása közben. Bepillanthatunk a Nobel-díjak átadásának helyszíneibe, a jelképpé vált városházába, továbbá a királyi palotába, a lovagok templomába, elgondolkodhatunk a parlament képviselőinek pálfordulásán. Láthatjuk még Greta Garbo munkahelyét, de Greta Thunberg és a nem garbót viselők is szóba kerülnek.

február 1. Helsinki
„Skandinávia mostohagyerekei”-nek országa Lenin előtt Oroszország és Svédország közé ékelődött, ami meglátszik a főváros orosz és szolid klasszicista épületein. De újabb organikus építészete, a helsinki záróokmány és a tárgyalások helyszínei Kós Károlyra és Makoveczre is hatottak. Nyelvrokonainkkal való kapcsolatainkról számos példát hozunk fel, nem csupán Sibelius zenéjébe belehallgatván. A legmulatságosabb történetek azonban a csodafutó Nurmiról, a finnek hallgatagságáról és mentalitásáról szólnak majd, vetített képekkel illusztrálva.

Következő előadások:

Ma
WordPress Cookie Plugin by Real Cookie Banner